Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 7. 1990 (Budapest, 1990)
Endrei Walter: A budai Császárfürdő kallómalma
IIa figyelembe vesszük, hogy nemcsak Buda tíz posztósa (1802) 86 , hanem az egész Óbudai Kamarai Uradalom mesterei, söt télen távoli vidékek kamarai birtokok nyersárutermelését is (Apatin) odaszállították kikészítésre, a kapacitás nem is látszik túlzottnak. Mindenesetre elmarad Tata egykorú malom-agglomerátuma mögött, mely 1780-ban nyolc kallójában 9550 pokrócot és 827 vég posztót s flanelt dolgozott fel. 87 Budapest mai területén még két kallóról van - igen felszínes - tudomásunk. Az egyik létezésére az óbudai Aranyhegyi patak partja melletti „Auf der KotzenWalck" dűlőnév utal. 28 A másik a Károlyi gróf rákospalotai birtokán létesült már a 19. században: Kanitz J. és társai számára 1814/15 telén építette I^sselik F. a Rákospatakon. 89 Nem tudjuk pontosan, meddig működtek a Császár-malom kallói. 1836-ban a Hasznos Mulatságok című ismeretterjesztőben Nóvák Dániel Dunamelléki utazás címen leírja az óbudai és budai malmokat A Császár-malmot dicsérőleg említi, mint amelynek öt kerekéből ugyan csak három működik, de rezgőszitájának köszönhetően 30-féle darát állít elő. Lakonikusan teszi hozzá: az egykori kallómalom pár éve leégett 30 Tény viszont hogy ezt követően még fel kellett, hogy építsék, mert a közismert Rohbock-metszeten mind a régi kallóházacska, mind a második kallóhoz vezető oszlopokon álló csatorna és az épnek látszó vízkerék világosan felismerhető (8. ábra) 31 . 1868-ban Ulrich A térképe, mely a lóvasútnak a Lukács fürdői tó fölé emelt hídra való áthelyezését tervezi meg, még sértetienként ábrázolja nem csak a csatornának az északnyugati tornyon való áthaladását de a kalló épületét is. 38 Alighanem a négytornyú malomépülettel együtt 1870 táján esett áldozatul a bontó csákánynak JEGYZET 1 Pleidell A.: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában. Századok 63-64 ( 1930) 420.1. 2 Endrei W.: Magyarországi textümanufaktúrák a 18. században, Budapest 1969 47.1. 3 OL Helytartótanácsi It Acta sec. ref. Balogh 1780/6 4 Kubinyi A.: Budafelhévízi topográfiája és gazdasági fejlődése. Tanulmányok Budapest Múltjából XVI. (1964) 130-132.1. 5 Kubinyi A. : Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig. Budapest története II. Budapest 1975. 121-22.1. ^Kubinyi 1964. 133-35.1. 7 Kubinyi 1975 i. h. 8 OL. DL. 782 9 Fekete L.: Budapest a török korban. Budapest 1944 95, 105.1. 10 HKA Ungarische Hoffinanzen Rote Nr. 504 továbbá Térképtár H ia és F 72-73. 11 Evlija Cselebi világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Budapest 1985 286. 1. 18 Fekete i. m. 225.1. 13 Endrei W.: Patyolat és posztó. Budapest 1989. 14 Pongrácz P.: Régi malomépítészet 1967 115. 1. 15 C. Irimie: Pivele si \altorile din marginimie sibi ülni si de pe valea sebesülni Sibin 1956 58-64.1.
