Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 7. 1990 (Budapest, 1990)

Dieter Fleischer: A nagydisznódi textilszakiskola és előzményei

F \ 5. ábra. Nagydisznódi gyapjúfonoda a XX. század elején; szelfaktor, kártoló. Grossenliainer) szövőgép, az appretúrában hengeres kalló, centrifuga és szárítógép; a teljes berendezést elektromos áram hajtotta. 1910 márciusában a „Wollwebergenossenschaft in Heltau-Nagydisznód" Hazai posztótermék című propaganda röplapján ismerteti a 115 000 korona költségen létesített iskolát amely az iparosokat „középfinom szövetek, amilyen a lódén, divatszövetek, flanel stb." előállítására hivatott átvezetni. A felsorolt 25 cég sorában első helyen áll az „Államilag támogatott szövőszakiskola", mely ezek szerint profitra dolgozó cégnek minősül. Termékei az alábbiak voltak: lódén, flanel, divatszövetek, cheviot és más kártoltszövetek valamint ágytakarók, ló- és kocsipokrócok. ïïyenforman végül is megvalósult az 1896. évi tervezet Azt hogy nyereséges vállalkozásként működött az iskola az is valószínűsíti, hogy 1919-ben, a román megszállás nyomán tőkések bérelték ki és működtették azt mialatt csak az oktatás nyelve változott - németről románra.