Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 7. 1990 (Budapest, 1990)

Endrei Walter: A budai Császárfürdő kallómalma

4. ábra ban a kerék hiánya nem a szokásos kalló képét idézi. Minthogy az épület alighanem régi, a törökök alatt pedig igazi posztót Budán nem gyártottak, a pokróc emellett darabáru lévén nem is igényel nagyméretű kallóvályút, söt inkább bolyhozása jelenti az igazi feladatot: aligha tekinthetjük ezt az apró házacskát igazi kallónak Evlija Cselebi azt írja hogy a budai „zsidóasszonyok seják nevű posztót szőnek mely más országban nincs."

11 Nem nehéz a „seják" posztóban, melyet Fekete Lajos „saják"-nak olvas

18

, a közismert saját, a Nieuwe Draperie flamand eredetű gyapjúszövetét felismerni.

13 Ez a laza szövésű, sávolykötésű keskeny áru gyenge kallózással és bolyhozással beéri, akárcsak a pokróc. Ha a későbbi térképeken is megkeressük a pokróckallókat (5-7. ábrák) az épületek belsejébe hatoló vízfolyást berendezésként pedig kerek felülnézetű, légin-