Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 7. 1990 (Budapest, 1990)

Oszetzky Gábor: A régi Peru és textiltechnikai

MINTÁK VILÁGA A dél-amerikai - perui - prehispániai textíliák színeik mellett éppen formavi­láguk révén váltak jellegzetessé. A szögletes vonalvezetésű, elsősorban a természetből vett figurális ábrázolás nagyszerűsége a kerámián és az arany díszítőművészetben ugyanígy jelenik meg. Ez is azt a feltevést erősíti, hogy a textil e korban több, mint ábrázolás, több mint kifejezésmód, a textil üzenet A szögletesség könnyen magyarázható ; a technológiából adódik. A kezdetek­ben használt durvább lánc- és vetülékfonalak a vonalvezetésnek egy elnagyoltabb­nak tűnő, a felhasznált anyagok struktúrájából adódó rajzolatot adtak; az íveket nem ismerő, függőleges, vízszintes és 45 fokos ferde vonalvezetés csak a finomabb textíliákon - kumbi - lágyul, finomodik, de még itt is ellentmond nemegyszer az anatómiának, kedvesen-groteszkül hatva. (12-15. kép) Ugyanezt az elvet követik a későbbi hímzésdíszítés bevezetésével is, ahol az öltések gazdagsága elkápráztatja a szemet Ismerünk olyan műmiaköpenyt a közép­paracasi kultúrterületről (i. e. kb. 400), amelyet 1 200 000 öltéssel díszítettek. (16. kép) Ugyanezen a területen néhány száz évvel később a díszítés annyim motiválóvá válik, hogy a hímzés hordozóanyaga már nem is szövet hanem egy lazán hurkolt hálószerű anyag, melynek egyetlen feladata a három dimenzióban elhelyezkedő díszítések hordozása (canepa). Ezeket az anyagokat önmagukban, vagy kultikus (?) babák díszítésére használták. (17. kép) A textilek struktúrája, díszítése, színvilága területenként változó. Ezek a regio­nális - és természetesen időben is egymástól távol álló - különbségek jól tetten érhetők a moche-i, szinte kizárólag pamutot felhasználó szőtteseknél, amelyek a gazdag mintavilág mellett a sötét színek alig 2-3 tónusával építkeznek, szemben a déli ti\vanaku-i térségben alkalmazott eljárásokkal, ahol a szőr használata az elterjedtebb. Közép-Peru klímája tette lehetővé leginkább a növényi festékanyagok alkalma­zását Ayacucho területén pl. a wari kultúra textilemlékei a fugekaktuszon tenyésző kosenil nevű parazita gyönyörű bíbort adó színe kivételével szinte kizárólag növé­nyi festékanyagokat alkalmaz. Az egyszerű pamut vagy szőrszövet készítése nem bonyolult művelet túl sok szakértelmet nem igényelt A mintakincs fejlődésével azonban a tevékenységek egyre specializálódtak; könnyen belátható, hogy egy értékes, szövéssel mintázott textilanyag elkészítésekor nemcsak a fonás, a szövéselőkészítés műveletei váltak bonyolultabbá, de a szövet megtervezése, a munkával töltött órák száma emelte elsősorban az így létrejövő termék értékét A társadalmi fejlődés során kialakult az a réteg, amely - szakismeretei révén ­csakis értékesebb kelmék előállításával foglalkozott, s tudása alapján a társadalmi hierarchia egy magasabb fokát foglalhatta el. Nincs tudomásunk arról, hogy az inka időket megelőzően milyen elnevezéssel illették ezeket a művészeket de az inka dinasztia megjelenését követően már külön „kasztot" alkottak, s „kumbi camay­oq-nak", azaz az értékes textilanyagok előállításához értő személynek nevezték

Next

/
Thumbnails
Contents