Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Adatközlések: (Endrei W., - Heckenast G:)

Forrás: Az 1848/49-i Minisztériumi Levéltár Földművelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, Ipari Osztály (H^8) 1848-2-45 7. 1. Részletfordítás: A MECHANIKUS KÉZISZÖVÉS ÚJ ÁLTALÁNOS MÓDSZERE TÖKÉLETESÍTETT DE POORTER SZÖVŐSZÉKEK szabadalmaztatva Belgiumban, Franciaországban és Németországban, hasznosságuk, tulajdonságai és elismert előnyeik 1. Ezek a szövőszékek az ember kezének segítségével működnek, de az ember munkaerejének csak a felét fejti ki. Alkalmasak mindenfajta kelme, bármilyen típusú vászon, a selyem, a posztó és a pamutbársony szövésére. 2. Ezek a szövőszékek egyszerűek, duplák, triplák vagy négyszeresek, azaz egyszerre egy, két, három vagy négy véget szőnek, mindegyiket külön vetélővel és saját széllel. - Az egyszerű vagy egy vásznú szövőszék három méter feletti szélességben sző. - A dupla szövőszék két véget sző, egyenként 1 m 50 cm széleset vagy keskenyebbet. - A tripla szövőszék három, egyenként 0 m 90 cm széles vagy keskenyebb véget sző. - A négyszeres szövőszék négy egyenként 0 m 55 cm széles vagy keskenyebb véget sző. 3. A pamut, a gyapjú, a selyem és még a könnyű lenvásznak szövése is a nők és a gyerekek feladata lehet ezeken a szövőszékeken. 4. Az egyszerű szövőszék, mely csak 1 m 50 cm szélességben sző, joggal a nőé vagy a gyereké. 23. A kézi mechanikus szövőszékek - bár mozgathatja őket a gőz hajtóereje vagy bármi más -, lehetővé teszik a szakmunka fenntartását a földművelő munka mellett, mivel mindig igénylik a munkás tekintetét és felügyeletét, melyet semmiféle mechanikus meghajtás nem tehet feleslegessé. 24. A Franciaországban, Belgiumban, Angliában és Írországban rendezett különböző versenyek igazolják a De Poorte nevét viselő szövőszékek felsőbbrendűségét az összes többi, ezekben az országokban használt szövőszékekkel szemben. 25. A termelés meghaladja a rendes szövőszékek termelésének kétszeresét. Ez az 1840-es évekből származó röplap megvilágítja Kossuth Lajos licencvásárlási szándékát, mellyel 1845-ben a Gyáralapító Társasághoz fordult. Lásd Endrei W.: Egy ismeretlen Kossuth-levél textilipari vonatkozása Magyar Textiltechnika 1958/3 126-7 1. Endrei Walter