Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Mártha Endre: A hazai gyapottermesztés története

Az első üzemeltetési év tapasztalatai alapján végrehajtott kismérvű rekonstrukció után az üzem a magas nedvességtartalom miatt kisebb kiesésekkel, lényegében zavartalanul működött. A termelési adatokból megállapíthatóan 2978 t pamutot állítottak elő. Ebből a pamutfonodában fel nem használható részarány mintegy 10-12% volt. Előre látható volt, hogy az 1954. évi vetőmagszükséglet biztosítása ismét nehéz feladatot fog jelenteni. A mezőgazdaság fejlesztésének új programja - amelynek helyességét azóta az eredmények igazolták - alapvetően megváltoztatta a gyapotipar perspektíváját. Az elmúlt 4 év alatt a hatóságok és a vállalatok azon dolgoztak, hogy lépést tartsanak a termőterület felfutásával, biztosítsák a termelés és az ipari feldolgozás egyre jobb eredményeit, gondoskodjanak a káderek kiképzéséről. Az 1953 őszén nyilvánosságra hozott új elképzelés azonban annak ellenkezőjét tették szükségessé. 1954. évre a gyapot vetésterületét 10 000 holdra csökkentette. A Földművelésügyi Minisztérium is igyekezett a számára terhes feladatttól megszabadulni. A Minisztertanács döntése alapján január 1-től a termeltetést is az iparnak kellett átvenni. A Könnyűipari Minisztérium keretében megalakult Mezőgazdasági Igazgatóság a feladatot a Hódmezővásárhelyi Gyapotfeldolgozó Vállalatra bízta. Tervszámot nem adtak ki. A szerződtetéses termeltetésben kevés gyakorlattal és szervezettel sem rendelkező vállalat alig 10 000 kat. hold területet tudott leszerződni. A bevetett terület 9287 kat. hold volt. Az előző évnél is kedvezőtlenebb hűvös időjárás és a mezőgazdaságban jelentkező egyéb megoldásra váró súlyponti kérdések miatt a terméseredmények igen alacsonyak voltak. Átvételre került 7085 q gyapot, ami 95,7 q/kat. hold átlagtermésnek felelt meg. Az alacsony terméshozam együtt járt a minőségi megoszlás kedvezőtlen alakulásával. A gyapot magas nedvességtartalmából adódó nehézségek ellenére a hódmezővásárhelyi üzem a feldolgozást 8 hét alatt elvégezte. A Mezőgazdasági Iparigazgatóságnak ebben az időben a rostnövények termeltetésével és a selyemhernyótenyésztéssel egyaránt adódtak problémái. A hazai juhtenyésztés is mélypontra került. A legnagyobb gondot mégis a hódmezővásárhelyi üzem berendezésének és épületének, a raktáraknak hasznosítása okozta. Többek között felmerült az alacsony minőségű pamutok központi előtisztítása és tárolása is. 1954 Válogatott 0,1% 5,4% 10,0% 15,5% 19,2% 33,0% 16,8% I. oszt. II. oszt. III. oszt. IV. oszt. V. oszt. VI. oszt.