Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Mártha Endre: A hazai gyapottermesztés története

A kedvezőnek látszó időjárás miatt a vetést sürgették, de a májusi fagyok hatalmas károkat okoztak. Az újra vetéshez a Közép-Ázsiából származó tartalékmagot kellett felhasználni. A vegetációs időszak alatt az átmenetileg kedvező idő ugyan reménykeltő volt, de az egyéb munkaigényes növények miatt a gyapot a szükséges növényápolást nem kapta meg. A szeptemberi felmérés a terméstadó területet mintegy 72 000 holdra becsülte. Az október elején beállt hideg idő megállította a beérést és lassította a szedést. Végeredményben begyűjtésre és átadásra került 86 228 q magvasgyapot, ami 119 kg/kat. hold átlagtermésnek felel meg. Ha ezt, az előző évekhez képest igen alacsony terméshozamot magyarázni próbáljuk, annak okai között nagy szerepet játszik: - A késői másodvetés és a nem akklimatizált mag. - a kedvezőtlen időjárás, - a munkaerőhiány és a hiányosan elvégzett növényápolás - a termelési hozzáállás Bálázás