Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Mártha Endre: A hazai gyapottermesztés története

segítség, valamint feltehetően a közvélemény előtt kevéssé ismert körülmények elsősorban a világméretű konfrontáció bekövetkezésének veszélye - eredményezte, hogy a terv végleges jóváhagyásánál a terület előirányzatot módosították. 1950 10 000 kat. hold 1951 50 000 kat. hold 1952 100 000 kat. hold 1953 150 000 kat. hold 1954 200 000 kat. hold A Gyapottermeltetési Vállalaton belül, de még a Földművelésügyi Minisztériumban is voltak akik túlzottnak, talán meggondolatlanságnak tartották a viszonylag ismeretlen növény, csekély nagyüzemi termesztési tapasztalatai alapján, minden átmenet nélkül ilyen nagy területre való kiterjesztését. Ezeket azonban nem vették figyelembe, sőt az egyet nem értőket félreállították. Az idő sürgetett. A területi felfutás megszabta feladatokra való felkészülés, többek között, három fő irányba tett szükségessé szervezési intézkedéseket. 1. A termelés szakirányítását és ellenőrzését ellátó apparátus kiképzése. 2. A termelés és a fejlesztés tudományos bázisául szolgáló kutatóintézet felállítása és megszervezése. 3. A begyűjtés, tárolás és elsődleges feldolgozás feltételeinek megteremtése. A vállalat kiépítette központját és kirendeltséghálózatát. Beindította szakgárdájának és gyapot-agronómusoknak kiképzését. A szentesi kísérleti telepet székkutasi központtal Kutató Intézetté szervezték át. Az utolsó feladattal kapcsolatban egyre szélesebb körben igényelték a textilipar segítségét és közreműködését. A Gyapottermelési Tanácsban koordinált tevékenység keretében a Könnyűipari Minisztérium messzemenően biztosította a támogatás személyi és tárgyi feltételeit. A Textilipari Kutató Intézet számos tanfolyam megszervezésével és azon való részvétellel működött közre. Az átvétel, a tárolás és az iparban dolgozó szakembereknek nemcsak kiképzésében, hanem kiemelt textilipari dolgozók átirányításával is minden segítséget megadott a Termeltető Vállalatnak az indulási nehézségek áthidalására. Az együttműködést minden szinten a segíteni akarás és a lelkesedés jellemezte. A tervfeladatnak megfelelően a szerződéseket 10 777 kat. holdra kötötték meg. A megyei megoszlásban a 12 megye között Békés (23,6%), Bács-Kiskun (20,0%), Baranya (11,9%) és Tolna (13,4%) jártak élen. A szektoronkénti megoszlás a következő volt: Állami gazdaság 8 000 kat. hold 74,2% Termelőszövetkezet 893 kat. hold 8,3% Egyéni és csoport 1748 kat. hold 16,2% Kísérleti gazdaság 136 kat. hold 1,3% 10 777 kat. hold A vetéshez kiosztásra került 212 269 kg vetőmag, amely az előző évi termésből és bolgár importból tevődött össze. Az időjárás a termelési időszak alatt kedvező volt. A vetést április végére nagyjából befejezték. A május végén megtartott szemlén mindössze a területek 10%-át minősítették kiesőnek.