Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Mártha Endre: A hazai gyapottermesztés története

Különös tekintettel az akkori, nagyon kedvezőtlen és új világháború kitörésével fenyegető nemzetközi légkörre, indokoltan merült fel a pamutban és több ipari alapanyagban a hiányzó szükséglet hazai forrásból történő kielégítésének gondolata. Egyidejűleg indult kezdeményezés a gyapot, a keményrostok (jucca, kenaf), a nyersgumi (kok-sagyz), fehérjék (szója) stb. termelési lehetőségeinek megvizsgálására. Hazánkkal egy időben tettek hasonló lépéseket Bulgáriában és Romániában is. Az elképzelés realitását a nemzetközi helyzetből adódó szükségszerűségen túl az is indokolta, hogy mindhárom országban a gyapottermelés már évszázadok óta ismert volt és Bulgáriában legalább 25 éve folytattak szervezett fajtanemesítő kísérleteket. Ugyancsak rendelkezésre álltak a Szovjetunió gazdag gyapottermelési tapasztalatai és eredményei is. Ezek között igen fontos volt a nagyüzemi, gépesített termelés kétségtelen előnye, amelynek megvalósítása hazai körülmények között egybeesett a szocialista mezőgazdaság megteremtésének koncepciójával. így tehát az alapfeltételek tisztázásával kellett kezdeni. A Gazdasági Főtanács a feladatot az akkor erre legalkalmasabbnak látszó két szervezetnek adta ki. - A szegedi Növény nemesítő Intézetnek, melynek vezetője a későbbi Kossuthdíjas Obermayer Ede, aki korábban is foglalkozott gyapottal. - A szerződéses termeltetésben nagy gyakorlattal rendelkező Mauthner cégnek, amely a hazai termelőktől begyűjtött maggal a szentesi telepén indította meg a termelést. A felmérő és az adottságokat tisztázni hivatott munka párhuzamosan folyt 1946. és 47. évben. A világviszonylatban kialakult alapfeltételek és a felmérő időszak tapasztalatai és tényszámai a következők szerint alakultak: Feltétel kb. 46. szélességi fok alatt 5 fagymentes hónap a 120-140 nap tenyészidő alatt 14 °C talajhőmérséklet a vegetációs idő alatt 20-26 °C napi középhőmérséklet 3500 °C hőmennyiség. Közismert a gyapot melegigényessége. Hideg, esős nyáron a gyapot sehol a világon nem termelhető eredményesen öntözötten 500 mm öntözetlenül 200-250 mm napfényes órák száma 1300-1400 min. Talaj és talajtáperő-állapot Adottság Szolnok vonalától délre általában biztosított 176 nap május 15. és szept. 15. között 21,3 °C 3400-3800 °C csapadék 300 mm felett 1200-1420 biztosítható A talaj és éghajlati adottságok mellett a feladatok a következőkben fogalmazódtak meg. 1. Honosítás. Hazai és könnyen akklimatizálódó fajták kipróbálása tájegységenként. 2. Az alkalmasnak ígérkező fajták továbbtenyésztése. 3. Tudományos szelekcióval sajátos magyar fajta kinemesítése. 4. Hazai viszonyainknak megfelelő agrotechnika kialakítása. 5. A begyűjtés, tárolás és az elsődleges feldolgozás megszervezése.