Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)
Dr. Kerényi István: A magyar selyemipar a századfordulón
ni a selyem feldolgozó ipar fejlesztésével, mivel a gubók exportját kifejezetten ráfizetésesnek tartották. Megállapították, hogy a gubók feldolgozása nyersselyemmé azok származási helyén sokkal előnyösebb és emellett sok száz munkásnak kereseti lehetőséget biztosít. A két létező selyemmotolláló üzem már nem volt elegendő az egész termés feldolgozására, maguk a selyemmotolláló üzemek (különösen Pancsován) rövidesen kísérleti és nem gyári létesítményeknek bizonyultak. Ezért határozták el, hogy olyan selyemfonodákat kell létesíteni, amelyeket a tudomány és technika legkorszerűbb állása szerint építenek meg. Ilyen módon az 1898. évben megépítették Tolnán a fonodát 120 fonólavórral, majd az 1899. évben átépítették Pancsován a legrégibb fonodát. A fejlesztések hatására a második évtized végén Magyarország már 3 fonóüzemmel rendelkezett, összesen 392 fonólavórral. A vizsgált évtized kezdetén - az 1890. évben - a fonodákban feldolgozott nyersselyem mennyisége 14 940 kg volt, majd az 1896. évben a termelés erősen csökkent, mivel Pancsován az átalakítás céljaira leállították a selyem-motolláló üzemet, a termelés pedig csupán 8231 kg-ot tett ki. Az évtized végén a kapott nyersselyem mennyisége meghaladta a 25 000 kg értéket. A Felügyelőség a fonodák tervezését Kálin Ferenc mérnökre bízta, aki megismerkedett az ilyen üzemek létesítésével Olaszországban és Franciaországban. Kálin mérnök tervezett és épített minden selyemmotolláló üzemet Magyarországon. A gépeket a legmegfelelőbb olasz cégek egyikénél rendelték, éspedig a Battaglia G. cégnél. Az egyéb berendezéseket, mint pl.: gőzkazánok, motorok, szellőztetők, transzmissziók stb. - a Budapesten levő Rock István cégnél szerezték be. A kormányzat felismerte, hogy nincs vállalkozó, aki selyemfonodát létesítene Magyarországon, ezért magára vállalta ezen gyárak létesítésének kezdeményezését. 3. sz. táblázat Év Községek és tanyák Selyemhernyótenyésztők Beváltott gubó súlya Selyemhernyótenyésztők jövedelme Selyemgyárakban, áruházakban és egyéb helyeken levő személyeknek kifizetett összeg Selyemiparban és selyemhernyótenyésztésben foglalkozó személyek teljes jövedelme száma kg Korona Korona Korona 1890 1942 66 525 1 043 096,60 2 032 413,72 758 395,26 2 920 808,98 1891 2268 72 118 1 108 446,46 2 164 150,10 733 283,92 2 897 440,02 1892 2590 76 397 970 050,50 1 746 215,70 736 976,26 2 483 191,96 1893 2562 66 114 873 439,78 2 025 365,46 740 404,28 2 765 769,74 1894 2706 85 948 1 127 617,14 2 183 073,32 767 278,46 2 950 351,78 1895 2620 94 865 1 499 845,35 2 921 137,40 1 013911,04 3 935 048,44 1896 2566 102 943 1 627 731,65 2 848 536,92 1 520 206,94 4 368 743,86 1897 1734 108 750 1 334 138,65 2 092 931,20 1 219 812,66 3 312 743,86 1898 2461 86 467 1 272 331,66 1 963 255,22 1 077 444,67 2 970 699,89 1899 2274 79 928 1 244 728,25 2 082 791,22 1 056 281,12 3 132 072,34 Összesen: 12 101 425,26 22 059 876,26 9 553 994,61 31 613 870,87
