Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)
Dr. Endrei Walter: Agostino Mazzocato
házban volt és 47 fővel 30 szövőszéken termelt, mégpedig nem is akárhogyan. Roscony - most már így írja magát - ugyanis szabadalomért folyamodott olyan szövőszékre, mely 2, 3 sőt 4 szövetpályát készít egyidejűleg. 38 Ez egy mai szövőtechnikusnak nem képez problémát, 2-4 lánc- és vetülékrendszerrel (és vetélővel) - ha nem túl sűrű a kívánt áru - megoldható feladat, a 19. század eleji Magyarországon még újdonságként hatott. Rosconi talán felesége nagyapjától nyerte a munkás és szövőszék szaporulatot; 1809/10 évben már 10 577 rőf selyemszövetet, közel ezer tucat selyemkendőt és 1040 vég 20 rőfös nyakkendőszövetet állított elő. 39 A manufaktúrát 1820 táján több nyomtatott forrás is megemlíti, Schams F. már 36 székről, 60 munkásról és egy újabb - csévélőgép - szabadalomról tudósít 1822-ben. Minthogy húsz éves működésről ír, feltehető, hogy az óbudai üzem már 1802-ben működött. 40 Rosconi ugyanakkor folytatta selyemtenyésztési felügyelői munkáját, amiről különböző vármegyék 1833/34. évbeli igazolások tanúskodnak, melyekkel magyar nemességért folyamodását támasztotta alá; Hont vármegyében pl. több száz eperfát ültetett 1806 óta és ingyen osztogatott petét a parasztok közt. Nem tudjuk, nemességet kapott-e, azt sem, mi lett manufaktúrájával, de újabb vállalkozásairól még akad adat. A Szerémségi Hazafias Egyesület (Patriotische Gesellschaft Syrmiens) 1829-40 között bérbe adta az iregi kaszárnyában létesített selyemfonodát. Ezt bérelte ki Rosconi, fennmaradt 1830. évi elszámolása a beszerzett berendezésről, közte „4 Stück Mazzocatische Spinn Maschinen" darabja 50 Ft. 41 Egy későbbi iratból értesülünk arról, hogy 20 katlannal bővítette a gömbölyítő üzemet. 42 A vállalkozás jól jövedelmezhetett, mert „Carl Nicolaus Roscony" 1839. április 17-én két házat vesz Újvidéken. A bérleti szerződés lejárhatott, mert most már „Újvidék városának kebliben... nagyobb kiterjedésű honni selyemgubók lefonyó Intézetet" állít fel Miklós fiával együtt. 43 Innen kezdve már magyar nyelvű iratokkal találkozunk, hiszen „Roskonyi Károlyt" a nádor „elismert szakértősége alapján 18-dik Májusban 1845 esztendőben a Magyar Országos Gazdászati Egyesület selyemtenyészeti osztályában rendes tagnak kinevezni méltóztatott..." 44 1848-ban Rosconi még közéleti tevékenységet folytat 45 s alighanem 1852-ben hal meg. Fia bizonyára részt vett az iregi vállalkozásban is, az újvidéki fonodát 1849-ben történt elpusztítása után valószínűleg már ő állította helyre az 1850/51. évadban. 38 OL M. Kir. Kancellária 1812/105. A találmányt egyetemi tanárok, többek közt Mitterpacher Lajos véleményezik kedvezően. Htt Dep. comm. 1810 fons 14 pos. 1-2, 28-29, 31. 39 OL Helytartótanácsi ltár Dep. comm. 1811 fons 20 pos. 13. 40 F. Schams: Vollständige Beschreibung der königlichen freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern. Ofen 1822 546-49 1. Adatközléseink közt a vonatkozó rész teljes szövegét adjuk. M. Kunits: Topographische Beschreibungen d^sJCönigreichs Ungarn I. Pest 1824. 277-82. 41 MD Összesen 1892 Ft a beruházás, feltehető, hogy teljesen új üzemről volt szó. 42 MD „Diverse Spese fate nella Filanda di Iregh nel anno 1832." 43 MD Fiának a Magyar Gyáralapító Társasághoz intézett 1845. évi beadványában. 44 MD Fiának a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztériumhoz intézett 1867-beli leveléből. Az öreg Rosconi viszont fenntartotta anyjának olasz rokonságával a kapcsolatot, amit egy unokabátyjának, Domenico Mazzocatónak 1836. március 16-i levele tanúsít. Ebből kiderül, hogy a rokonok 1781 óta nem látták egymást. 45 Érdekes módon javaslatot tesz egy „Ó Budán állítandó selymész-intézetre." A miniszter (Klauzál Gábor) ezt támogatja.
