Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Dr. Endrei Walter: Agostino Mazzocato

zok elvesztek. 22 Ez a projektum nem valósult meg. Ezt követően ajánlatot tett az ekkor már üresen álló filatórium bérbevételére és elindítására (1792. május 9.). Azt alighanem elutasították, mire 1794-ben a kisebb óbudai (később a Hajógyárihoz csatolt) szigetet kéri bérbe eperfatelepítés céljára: ezt 1795. március 5-én meg is kapja. 23 Ugyanez év január 30-i keltezéssel a Helytartótanácshoz javaslattal fordul a selyemkultúra megszervezését vállalva, mert a gubóhiány immár vészessé vált. A felterjesztés mellékletét képezi Pest vármegyének az országos összeírásra adott válaszához, melyben felemlítik „hogy Ó Budán legyen egy Selem Cultura melyben Maczokato (sic!) Ágostony vagyon, akiis azon panaszkodik, hogy elegendő Galle­tai nem légyenek, az eperfáknak csekély száma végett és a Lakosok sem iparkod­nak a Selem Bogarak tartásán, azért lehetetlen, hogy a Selem Cultura elöl mehes­sen, amint meg Nevezet Fabricansok ide rekesztet declaratiojából ki teczik." 24 Azt, hogy miben állt a javaslat, egy latin-német szerződés tervezet vázolja a MD-ban (1795. december 20.): 1. Mazzocato vállalja, hogy a selyemmanipuláció 20 000 Ft/éves deficitjét felszá­molja. 2. Az ötven éve egy helyben topogó selyemtermelést évről évre növeli, az (olasz) importot csökkenti. 3. A magyar parasztok „hiú előítéletek által elvakított" magatartását felvilágosí­tással, népszerűsítéssel megváltoztatja. 4. Egész Magyarországot hajlandó eperfa csemetével ellátni. 5. A turinihoz hasonló minőségű selymet fog gyártani. 6. Ha mindez nem sikerül, 20 000 Ft-os kaucióját elveszettnek tekinti, továbbá 7. felajánlja biztosítékként nyugdíját, fizetését és „becsületét, melyet életénél több­re tart." Emellett az egyidejű Jakobinus-perre emlékeztető esküszöveg található, melyben Mazzocato ígéretet tesz, hogy semmilyen titkos társaságba nem lép be; ez mellesleg nincs aláírva. A reverzális hét pontja híven jellemzi Mazzocato nagyratörő vállalkozói termé­szetét s egyben a realitások iránti érzékenységét. Ugyanazon évben selyemraktárt építtet, a tervrajzon jól látható „Herr von Mazzocato" lakásának öt szobája is. 25 Két év múlva újabb terjeszkedésen töri a fejét: az óbudai régi sörházat 26 - a ma is álló Lajos u. 158. középkori épületet ­kéri a Kamarától, hogy benne fonó-szövő kombinátot szervezzen. Általa akkori 17 fős munkáslétszámát 3-4-szeresére emelhetné. Elutasítják, 1000 Ft-os tőkéje nem jelent kellő biztosítékot. 27 Úgy tetszik azonban, valahogyan mégiscsak keresztülvitte akaratát. Az 1807/08. évi regnikoláris összeírás fia vejének még ismertetendő manufaktúrája mellett az övét is feltünteti. 30 szövőszéken szövet ekkor fátylat, bársonyt és szalagot. Az, 22 Uo. 28 1. A rajzokra hivatkozás van. 23 Mindezeket a Verzeichnis der. . .ausständigen Ärarialtaxen 1795. márc. 20-i beadványból tudjuk meg (MD) 24 OL Helytartótanács Dep. comm. 1795 fons 8. (Galleta = gubó) 25 OL Tervtár (T 62) 511/2 és 597. 26 Endrei W.: Óbuda ipari létesítményei (1690-1850) Tanulmányok Budapest Múltjából XXI (1979) 328 1. 27 Gyömrei Sándor: Budapest gazdaságtörténete a manufaktúrakorszakban Kand. ért. 1954. 176 1.

Next

/
Thumbnails
Contents