Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

tehát a népnek ezen a réven való keresete egyenes arányban áll a szederfák számával." Bács-Bodrogban volt a legtöbb szederfa /220 723/, s itt 1 369 747 Koronát kerestek a termelők; Torontálban 140 133 fát tartottak nyilván, s a kereset 761 912 Korona volt, Temes megyében 82 478 fa és 437 432 Korona, Tolna megyében pedig 41 648 fa és 136 347 Korona volt ez az arány 1909-ben./124/. 12. kép: A górcsövezés; propaganda célú diapozitivról /1910-es évek/. A selyemtenyésztés - mint emiitettük - nemcsak azok számára biztosított valamelyes jövedelmet, akik a hernyók nevelését és a gubókészitést vállalták: hivatalnoki, alkalmazotti beosztások is voltak az országos hálózatban, s a feldolgozás szintén igényelte a munkaerőt. Először azt vizsgáljukmeg, hogy az alkalmazotti munkaköröket vállalók milyen társadalmi rétegből toborzódtak. Statisztikailag tudtuk értékelni, hogy 1910-ben országosan hányan folyamodtak a Selyem felügyelőséghez felügyelői állás elnyeréséért: 206 személy - 22 nő és 184 férfi - szeretett volna álláshoz jutni. A hivatal a helyi hatóságoktól minden eset ben véleményt kért. Részben ezekből a "jellemzésekből", részben a rövid, tényközlő kérelmekből megannyi - kalandos, tragikus - emberi sors bontakozik ki, s