Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

11. kép: A szekszárdi gubóbeváltó munkásai a század elején; diapozitivról Bezerédj Pál egy 1899-ben készített összefoglaló jelentésében elmondja, hogy 1893-ban a világpiacon 20-30%-kal csökkent a gubó ára, s ez szükségessé tette volna a beváltási árak ilyen arányú leszállítását. A felügyelőség azonban "nehezen határozta el magát, mert tudatában volt annak, hogy működése csak másodsorban lehet üzletszerű és elsősorban a tenyésztők, illetve a selyemtenyésztés meghonosítása érdekében van hivatva működni." Ezért csak 1896-ban "engedett a kényszernek", s ekkor is "csak mérsékelt arányban szállította le a selyemgubók beváltási árát." /113/. A selyemtenyésztés iránti érdeklődés korántsem volt egyenletes: ugyanazon társadalmi réteghez tartozók vidékenként eltérő arányban vállalkoztak rá. Nyilván komoly szerepe volt a "helyi hagyományoknak", hiszen az 1880-1887 évek összefog-