Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

5. kép: Az elvermelt magágyi szederfa csemeték tisztogatása az ültetéshez. /Ismeretterjesztő jellegű rajz a Selyemtenyésztők Naptárából, 1900-1901./ "Minden község határában van a szántóföldek között imitt-amott egy a telkesek közös legelőjébe beszámított kisebb-nagyobb gyepes sarok, a melyen 30-40 szederfa is elférne. De ezek a telkes gazdáké, kik nem vesződnek selyemhernyó neveléssel, a kisházasok és zsellérek kedvéért pedig a telkes gazdák nem ültetnek fát. Nem lelkesednek ezek a vagyonosabb polgárok a selyemtermelésért,mert ezrei drágul a napszám, hogy pedig a szegénység javáért lelkesedjenek, idáig fölemelkedni nem tudnak. A kisházasoknak, zselléreknek pedig nincs hova ültetni szederfát. A vagyonosabb paraszt irgalmatlanabb a szegényekhez, mint az uri osztály" /65/. íme igy sűrűsödtek a századforduló társadalmi problémái egy látszólag semleges "ügy" körül! A selyemtenyésztés érdeke, a fentebb jelzett többrétű gond késztette Bezerédjt arra, hogy a Tolna megyeihez hasonló járási faiskolafelügyelői intézmény lét-