Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

Ezek példányszámát nem ismerjük ugyan, de a célt, - hogy minden tenyésztő kezébe eljusson - csak nagy példányszám mellett remélhették /35/. 1880-1886 között a selyemtenyésztési "tankönyveket" 15 040 példányban, a szederfatenyésztést oktató könyveket 12 360 példányban osztotta ki a Felügyelőség, s a tanszereket, ábrákat is igen nagy számban /36/. A tankönyvek - a figyelemre méltóan magas össz-példányszám ellenére - aligha találták meg az utat azokhoz a néprétegekhez, melyekre a tenyésztésben számítottak. A parasztság olvasási szokásának - a kalendáriumra korlátozódó "könyv-fogyasztásának" - a felismerését jelzi viszont, hogy az ismeretterjesztő könyvecskék után a kalendárium-szerkesztés jól bevált módszeréhe-z folyamodtak. Nagyobb remény volt igy a széleskörű elterjedésre, hisz a kalendárium - műfajából következően - sokrétű paraszti igényt kiszolgált. A nyomtatott propagandánál alighanem nagyobb szerepe volt az előadásoknak. A papok, tanítók - elkötelezvén magukat az ügynek - sokat tettek a termelési kedv fellendítésére /37/. Bezerédj Pál közvetlenül kinevezése után /1880. február 16-án/ javasolta a földművelési miniszternek, hogy a tanítók megnyerése érdekében tegyen kezdeményező lépéseket a közoktatási minisztériumnál és az egyes hitfelekezetek elöljáróinál. Hivatkozott brandenburgi tapasztalataira, ahol "ezen mellékkereset a tanítóknak már rég biztos jövedelemnek tekintetik, ezért a megfelelő díjazás feltételéhez kötötte a tanitók bekapcsolását a propagandába és a tenyésztéssel kapcsolatos, a Felügyelőség által irányított munkába /38/. 1906-ban 46 szakember 1136 községben 150 474 hallgató előtt tartott előadást a selyemtenyésztésről, Tolna megyében pedig 5 szakember 25 községben 3064 hallgató előtt ismertette a tenyésztés módját és előnyeit /39/. Ezeknek az előadásoknak a hatását azzal is igyekeztek fokozni, hogy az Uránia Szemléltető Taneszközök Gyárával ekészittették a selyemtenyésztésről szóló dia-sorozatot. A fekete-fehér, illetve kézzel színezett, 8x8 cm-es diapozitivok a szederfa gondozás módozatait és a helyes hernyónevelés fázisait szemléltették. A Béri Balogh Ádám Múzeum 125 darabot őriz ezekből a diapozitivokból /40/. Az illusztrált előadások hatásáról nem könnyű képet alkotnunk. A Selyemtenyésztési Felügyelőség levéltári anyagában azonban évenként fellelhetők az előadói jelentések, melyekben közölték a hangulatot és a megjelentek létszámát. Ezek alapján azt következtethetjük, hogy feltűnően nagy hatása volt az előadásos propagandának. Igyekeztek a selyemtenyésztési ismereteket az iskolai oktatásba is bekapcsolni. 1909-ben pl. felhivták a figyelmet Kóródy Miklós pécsi tanítóképző intézeti tanár által szerkesztett III. és IV. osztályos népiskolai olvasókönyvre, melyekben /a Selyemtenyésztési Felügyelőség előadásai s a kölcsönadott klisék felhasználásával/ első izben foglalta össze népiskolai tankönyvben a tankönyvire az eperfátemeléssel kapcsolatos ismereteket /41/.