Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

hogy minden objektiv feltétel Magyarországon is adott. Helyes koncepció és hatékony propaganda esetén az aláhanyatlott selyemtenyésztést könnyű lenne feltámasztani /28/. Életrajzirója szószerint idézte 1907-ben megfogalmazott, az önzetlen szolgálatot hangsúlyozó hitvallását: "Régi családi hagyományok fűztek hazám selyemtenyésztéséhez, és erről az akkori magyar kormánynak tudomása lévén, azon megtisztelő felhivást nyertem, miszerint vállalnám el ujabb meghonosítását a selyemtenyésztésnek, mely akkor jóformán megszűntnek volt tekinthető. Ezt a megbizást elfogadtam, mégis azon feltétel mellett, hogy semmi fizetésre, sőt készkiadásaim megtérítésére sem támasztok igényt, és ezzel megtartom teljes független önállóságomat. Sőt, kénytelen voltam saját vagyonomnak tekintélyes részét is az ügy fejlesztésére forditani." /29/. Amikor 1879-ben külföldi tanulmányútjáról hazatért Bezerédj Pál, a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter, báró Kemény Gábor felkérésére összeállított egy tanulmányt, amelyben elemezte a jelen helyzetet és megfogalmazta a jövő feladatait. /30/. A selyemtenyésztés ügye ekkortájt valóban a "mélyponton" volt: alig száz tenyésztőt tartottak számon az egész országban, s mindössze 2507 kg gubót termeltek /31/. A tenyésztés fellendítésének programját igy summázta: ha nincs szederfa, nincs jó selyemgubó; kell a jó munkás is, a fő azonban, hogy a nagymennyiségű szederfa dijtalanul álljon a tenyésztőnek rendelkezésére. Ugyanígy fontos a segítőkész tanácsadó, a jó értékesítési lehetőség és az egészséges pete is. Mindennek részletes megfogalmazása után nem sokkal miniszteri meghatalmazottá nevezték ki, s ebben a minőségben 1880. március 2-án kezdte meg működését, hivatalosan a Szekszárdi Országos Selyemfelügyelőség vezetőjeként /32/. A Bezerédj által körvonalazott feltételek egyike a termelési kedv folyamatos fejlesztése volt, amit mind szélesebb körű propaganda munkával is igyekeztek biztosítani. Hivatalba lépésének évében - nyilván nem az ő szorgalmazására Göndöcs Benedek gyulai apátplébános a gyulai katholikus népiskola értesítőjében, és önálló füzetként is megjelentetett egy propagandisztikus célú dolgozatot "Hogyan kell tenyészteni a selyemhernyót?" címmel /33/. Ez jelentette a Felügyelőség propaganda munkájának nyitányát: a kis "gyakorlati selymész-kátét" 1880. július 23-án 300 példányban megrendelték, hogy szétoszthassák a majdani tenyésztők között /34/. Nagy ütemben szaporodtak ezután a hazai nyelvek mindegyikén megjelentetett különféle népszerű útmutatók, naptárak, könyvecskék. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum jónéhány ilyen célú prospektust őriz. A legérdekesebb ezek közül az 1900/1901-es esztendőre magyar, német, román, horvát, szlovák és ukrán nyelven Szekszárdon kiadott kalendárium, melyben számtalan praktikus tanács és a "haszonra" hivatkozó rigmus, didaktikus elbeszélés olvasható.