Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Dr. Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufakturák

sok", - /értsd tanulatlan segédmunkások/. Kiszélesedő termeléséhez a piacot elég nehéz megteremtenie. 1863-ban "kötél árulási boltot" nyit Szegeden a Bauenfeind-házban, amelyet felesége vezet. Sikerül gyilkos versenyben elnyernie a városi szállítások monopóliumát is 1863-tól 65-ig, majd 1869-től -71-ig /43/. Pályájának egyik ellentmondása, hogy bár az 185o-es évek közepétől elvileg elitéli a céheket, igyekezett szakitani az általa megvetett céhes hagyományokkal, 1872-ben, mint a Szegedi Köteles Cég főcéhmestere szabotálja az ipartörvény céhfeloszlató rendelkezését. Igy éppen az ő működése következtében csak 1873. augus tus lo-én szűnik meg a szegedi köteles céh, amely ennek folytán a legtovább fenn álló magyarországi céhalakulat volt /44/. Ugyanebben az évben megkezdte üzeme mechanikai kötélgyárrá való átalakítását. Ez az átalakulás kb. 1877-ig tartott. A közbeeső időben a termelés fejlesztéséhez felhasználja a bedolgozó módszert is. Egyes szegedi és környéki iparosok a Bakay által biztositott köteles munkákat végezték /45/, mig háziiparosok csomagolóvásznat, vitorlavásznat szőttek kézi szövőgépen otthonukban Bakay kenderfonalából /46/ . Bakay köteles műhelyében az 186o-as években számos ujitást is bevezetett. Ezek közül jelentős volt a newcastlei Chapman 17 99-es és Európában már általánosan elterjedt találmányának alkalmazása. Ez a kötél alakjának, minőségének javitását szolgálta. Korábban a pászmákat alkotó fonalak, mivel a külső részen elhelyezkedők a szálazásnál távolabb voltak a tengelytől, túlnyúltak, feszessé váltak, a kötélágat egyenetlenné torzították, szilárdságát csökkentették. Ezt ugy küszöbölték ki, hogy a pászmákat alkotó fonalakat feltűző rámára helyezett orsókról a kivánt hosszúságnak megfelelően húzták ki. A glasgowi Huddart az eljárást ugy fejlesztette tovább, hogy a pászma fonalait fonalvezető lapok körkörösen elhelyezett nyilasain vezette át, miáltal minden fonal a kötélben meghatározott helyét kapta már meg, s a kötél szép egyenletessé vált /47/. Jelentős ujitása volt Bakay Nándornak az acélsodronykötél /drótkötél/ gyártásának hazai meghonosítása és a nehéz tüzoltótömlő, illetve gépheveder készítésének bevezetése is. Ezekkel nemcsak a növekvő hazai piacot tudta ellátni, de árui külföldön is versenyképessé váltak. 1877-ben nagy műszaki fejlesztést hajtott végre üzemében Bakay Nándor. Ezzel túlnőtte céhes indulásu üzeme a manufakturális szintet, gyárrá vált, s igy kilép dolgozatunk keretei közül.