Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Dr. Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufakturák

nek körmérete 12o mm volt. Ez kb. 4o mm-es átmérőnek felel meg. A vontató kötelek 6o-65 mm körméretben készültek. Ezeket használták a drótkötelek felhasználásáig. A hajógyári műhelyben jelentek meg a fiumei üzemekkel egyidejűleg az Angliából behozott fogaskerékmeghajtásu pászmázógépek. Hajtásukat emberi erővel végezték, de a fogaskerékrendszer a forgató mozgást egyszerre több horognak is átadta, ezért termelékenyebb és egyben erősebb is volt. Ezek a jobb fémszerszámok váltják fel a XIX. században lassan a korábbi, jórészt fából készült eszközöket. A köteles műhely alkalmazottainak számáról csak viszonylag késői adatokkal rendelkezünk. 1888-ban a kötél részlegen 58 munkás dolgozott az 1167 fős gyári létszámból. Ezidőtájt, a 7o-es évek vége óta Zuppinger Gáspár volt az üzemvezető, őt váltotta fel 189o-ben Kuncze Frigyes /35/. 1895-ben megszűnt a köteles műhely, attól kezdve a gyár szükségletét a Szegedi Kenderfonógyárból szerezte be. Kisebb köteleket az Óbudán műhelyt alapitó Kunczétől vásároltak a század elejétől. A XX. század fordulójától kezdődően az óbudai Hajógyárban kötélszerelő és hajóballon készitő részleg maradt. A hajóballonok a hajók kötélből készülő ütközői /lökháritói/, amelyet a hajótest védelmére kézi munkával fűznek, rendszerint parafa formára. Köteles manufaktúrák céhes keretekből Tolnai György szerint "a paraszti iparok tömegfogyasztási cikkeket állitanak elő, szemben a méretre és megrendelőnek dolgozó kisipari céhes szakmákkal. Ezek - hasonlóan a háziiparhoz, amelyből sarjadtak - vászon, posztó, cserépedény, cseréppipa, kötél, zsindely, kosár stb., olyan cikkek, amelyek kifejezetten alkalmasak arra, hogy nagyipari módon állitsák őket elő. Nyilvánvaló /mint ahogy nemzetközi érvénnyel bebizonyult/, hogy a tőkés nagyipari /manufaktúra-gyáripari/ fejlődésnek a parasztipar válik alapjává..." /36/. Ez az általánosítás a magyarországi kötélkészitésre vonatkozóan nem felel meg a valóságnak, s ha a fenti idézetet szabály igényével fogalmazták meg, ugy a köteles mesterség a kivétel alóla. A parasztipar által készitett kötélfélék ugyan többnyire olyan mezőgazdasági tömegtermékek voltak, amelyeket a házi kenderfeldolgozás is képes volt előállítani, mégis a tőkés termelés manufakturális formái, majd a gyáripar nem ezen a területen törtek előre. A mezőgazdasági kötelek formahagyománya, amely miatt a kötélféle hol vékonyodott, hol vastagodott, gátat szabott minden egyszerüsitő, mechanizáló megvalósításnak /37/. A manufaktúra a műszaki jellegű kötelek gyártásánál jött létre, s mivel itt a szakmai felkészültség iránti igény nagyobb volt, többnyire céhes keretekből emelkedett ki. A manufaktúrák ugyan alkalmilag készitettek mezőgazdasági köteleket is, bár itt kézi technikájuk csak jelentéktelen mértékben volt specializált. Ez azt jelenti.