Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Dr. Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufakturák

6. kép: Hajóvontató ló befogása kenderhámba, amit kötelesek készítettek. amig el nem érték azt a partszakaszt, ahol ismét a partról vontathatták már a hajót. Hajóvontatásnál a kötél gyorsan rongálódott. Gyakran a vizbe ért, akadályokon fennakadt. Ha az akadályként mutatkozó nagyobb fát, cserjét nem tudták kivágni, a hajót nagy irammal lendítették át ezen a részen, majd átváltották a köteleket, ami könnyen szakadáshoz, sérüléshez vezetett. A vizek partján kialakuló halászatot is a köteles mesterség fontos telepitő tényezőjeként kell nyilvántartanunk, hisz az ipari méretű halászat a nagyobb hálók és a vonókötélzet folytán állandó megrendelést biztositott /17/. Igy például a balatoni halászat Veszprém, a fertői Sopron köteleseinek jelentett biztos piacot /18/. Érdekes megfigyelni, hogy ez az állandó szükséglet milyen céhtelepitő tényezővé vált. Ha egymás mellé helyezzük a hajóvontató állomások, folyóparti centrumok térképét és a köteles céhek elhelyezkedését bemutató térképeket, nagymértékű egyezéseket találhatunk.