Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Dr. Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufakturák

jelentős része mezőgazdasági kötél volt, noha a műszaki szükséglet időleges megcsappanása ezeken a helyeken az iparosok elszegényedéséhez, céhmegszünéshez vezetett /5/. A nagyobb kötelek kötélmüvek iránti igény alapján megvalósuló együttműködés formái változatosak voltak, s függtek attól is, milyen terméket készítettek a kötelesek. Az együttműködés első nyomait a kötelesek 1486-os kolozsvári céhlevelében találjuk. Az egyik paragrafus kimondja, hogy a Sós hegyekhez /ad Montana Salium/ szükséges nagy köteleket minden céhbeli mester egyenlő árért és azonos munkával készitse /6/. A nagyobb megrendeléseket nem vállalhatta el egy mester, hanem a munkát a többiekkel meg kellett osztania /7/. Feltehetőleg egy mester nagyobb bányakötél megrendelésnek egyedül nem is tudott volna eleget tenni, hisz a céhszabály szerint csupán egy legényt és egy inast, illetőleg az utóbbi hiányában két legényt alkalmazhatott. 1. kép: Vizkiemelő kötélzet, amelynél érdekes a görgős csapágyazás