Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)
A Textilipari Múzeum gyűjteményéből - Hajnal Lászlóné: A pápai Kluge kékfestő család mintakönyvei
Valódi karmazsin 1 darabra 2 font timsó 2 font borkő némi vizes konyhasó, 1 1/4 órát főzni hagyni, elkészítés után 1 font keményitő 22 lat kosenil 1/2 órát főzni hagyni. Az 1783-as receptkönyvben vörösfából hamuzsirral alakított piros szint találunk. Egy másik összeállításban fernambukfa kifestést használ piros és fehér arzenikum, rézszulfát, ólomcukor szalmiák és timsópácokkal. Hasonlóképpen mint a leirt recepteknél, a komponensek arányának változtatásával alakították ki a bordó, rózsaszín, széppiros stb. piros árnyalatokat. Azonos pácokon, azonos színezékekkel összeállított narancs szinü gyapjufestő recepteket is találunk. Igen tanulságos összehasonlítani az előbbi piros receptekkel, mert jól megfigyelhető a szin változása az arányok változásában. Valódi narancs 40 font árura 16 font fizetfa 10 font borkő 4 font választóviz 11/2 órát főzni hagyni, elkészités után 1 font 4 lat kosenil, némi borkővel 1 1/2 órát főzni. Van olyan narancs szin recept is, ahol fizetfa és buzér vagy fizetfa- buzérkosenil alapon képezi a szint. K ék szinek Két természetes színezék szolgált e célra: az indigó /anil/ vagy ugyancsak indigótint tartalmazó festőcsülleng és a kékfa. Alapozásnál általában a kipás /csávafestő/ eljárást alkalmazták. Uni-kéket vagy kipából festettek vagy az alábbi kékfás recept szerint: Kék főzet 4 könyök kékre alapozott árura 1 font timsó 1/2 font ciprusi, salzburgi vitriol 3/4 font borkő sósav kékfában kifesteni. Az 1783-as receptek között szerepel egy igen érdekes összeállítás:
