Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

A Textilipari Múzeum gyűjteményéből - Hajnal Lászlóné: A pápai Kluge kékfestő család mintakönyvei

Ha figyelembe vesszük, hogy Nyugat- és Észak-Magyarország festőmesterei 1764-ig a bécsi főcéhhez tartoztak, - szabályzataikat és elbírálásaikat is onnan nyerték, - természetes a bécsi mérték alkalmazása. A "Stück", vagyis egy darab áru hossza és súlya nemcsak nyersanyagonként, hanem vidékenként és koronként is más és más volt. Nagyobb probléma elé állitanak bennünket maguk a szinezékek. A természetes szinezékek egy részét eredeti állapotukban használták fel vagy forgácsával, reszelékével festettek /kékfa, sárgafa stb./, mig a bűzért és a kosenilt pasztaként, vagy golyóra formázott állapotban, tehát szennyező anyagaiktól csak részben megfosztva hozták forgalomba. Nemcsak a kosenil tiszta hatóanyagának, a kárminsavnak %-os aránya változott aszerint, hogy honnan származott /Honduras, Jáva, Mexikó/, vagy hol került forgalomba /pl. a bécsi karmint timfölddel elegyítették/, hanem a festőfák hatóanyagának tartalma is függött a növény élettani körülményeitől. A Caesalpinák családjába tartozó, Magyarországon honos berzsenyfa sokkal kevesebb hatóanyaggal bir, mint az argentin eredetű. Az utóbbiakból érthető, hogy nehéz lehetett egy megadott recepttel kétszer ugyanazt a szint elérni. A gyűjteményt különösen érdekessé teszik azok a kémiai vonatkozású részek, melyeknek jelenléte bár meglepő, de nem megmagyarázhatatlan. Többek között meglehetősen pontos és ügyes rajzát látjuk egy gázfejlesztő készüléknek, melyet a nyomóreceptek közé ékelve találunk. Ezek szerint klórgázt fejlesztett a mester, kérdés azonban, hogy a nyert klórosvizet fehéritésre alkalmazta-e? Másutt a sósav előállítási módjának leírását találjuk. Hogy Kluge a laboratóriumi müveletekben némi jártassággal birt, azt igazolja az alábbi feljegyzés: "Salmiac Geist zu machen: Man nimt 3 Pft Wasser 1 1/2 Pft Potasche und 1 Pft Salmiac diese wird in eine Kolbe Gethan - über destiliert." Lombik, desztillálni, nem olyan szavak, melyeket az időben egy átlagos kelmefestő segéd vagy akár mester ismert volna. Kluge az átlagosnál magasabb színvonalú szakmai képzésben részesült. Lehetséges, hogy mestere tanításából származnak a feljegyzések, de éppúgy lehetséges, hogy valamely könyvből irta ki a kémiai vonatkozású részeket. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában is őrzik pl. M. Pörner: Chemische Versuche und Bemerkungen zum Nutzen der Färbekunst. Leipzig 1772. munkáját, mely csak egyike az ilyen jellegű könyveknek.