Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Endrei Walter: Középkori textilbélyegekről

tiliák ólombélyegzéseinek. De ennek meg is van az oka: az arany-, ezüst vagy ón ponce-ok - nem is'szólva a pénzről, mely önálló életet élő fémjellé vált - a belőle gyártott ipari termékre vonatkoznak, mig a posztóbélyeg voltaképpen tiszavirágéletü. Mihelyt a posztót vagy vásznat darabokra vágta a kiskereskedő, elveszti jelentőségét és eldobják. Ezért korai veretű ólompecsétek szinte kizárólag régészeti leletként ismeretesek és a levéltári evidencia nélkül eredeti használatuk értelmezése nehézséggel járt volna. Posztóbélyegek jelentéktelen külsejük, fehértől sötétszürkéig terjedő árnyalatú két, ritkán négyrészes ólompecsétek, melyeket azonos anyagból való szalag tart össze és tartott eredetileg a textilvégen. Méretük 8-50 mm között ingadozik; többnyire mindkét oldalon - eltérő veret látható. Az állami vagy városi szervek heraldikus ornamensei mellett, a posztós vagy készitő tulajdonbélyege és a minőséget, véghosszt, illeték lerovását stb. illető praktikus utalások találhatók rajtuk. 1. kép: Ypern-i és Doual-i posztóbélyegek Az ólombélyegek használatának szórványos bizonyítékai után Ypernben találkozunk szervezett és tömeges kibocsátásukkal a XIV. század fordulóján. 1304/05 évben kereken 12,500, a következő évben 30.000 és igy tovább 1314/15-ig, amikor 6 3.500 különböző pecsét beszerzéséről tájékoztatnak a számadókönyvek. /7/ Ebből persze a termelt végek számára következtetni súlyos hiba, /8/ hiszen egy-egy