Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)
Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások
/16/ A hársfa kötelekről különösen a XVII. századból van sok adatunk, összegyűjt ve tud. szótárainkban. Pl. Magyar Nyelvtörténeti Szótár. Szerk. Szarvas G. és Simonyi Zs. Bp. 1890, I. k. 1334; II. k. 427 stb. /17/ A gyalui vártartomány urbáriumai. Közzéteszi: Jákó Zs ., Kolozsvár 1944. A Jegenyéről közölt adatokból végigkísérhető, hogy Kerekes Mihály, aki 1640-ben ugy szerepel, hogy 3 ökre van /"Noetelen. Ennek Eöcze Kerekes Istók szolgál"/. 1683-ban 12 ökör, 11 tehén, 2 ló, 3 disznó és 3 méhes tulajdonosa /"2 fia van, Elesett öregh Ember"/ A közbeeső 1642, 1652, 1666, 1670 1679-es adatok mutatják - helyenként visszaeséssel - gyarapodását. /18/ Pl. Nagykárolyi id. céhlevél /1770/ 7. art "Szabad leszen ezen Kötélverő Czéhnek más helyeken lakozó és vidéki Kötélverő Mestereket egyenként a Czéhbe be fogadni... az olyan külső Kötélverő Mester pedig a ki rendelt Taxának csak a felét fogja ezen Czéhbe Íratva fizetni..." /19/ Szűcs J ., Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955, 10 /20/ 1715-ben Sopronban 4 kötélgyártó élt, nevüket, jövedelmüket is ismerjük a városi összeírásból. /V.ö. Thirring G . , Sopron városa a XVIII. században. Sopron 1939. 106. /Baján ugyanekkor 3, Budán és Pesten is ugyanennyi/ Pásztor M., Buda és Pest a török uralom után. Stat. Közi. 73. k. 10. /11 évvel később Rozsnyón 12 köteles mes.ter dolgozott, de nem alkottak önálló céhet. / Sulain B .,Céhélet Rozsnyón a XVII. és XVIII. században. Rozsnyó 1941. Klny a rozsnyói ev. ker. kpisk. évkönyvéből 4. /21/ Eperjessy id. m. 27. /22/ A céhlevelet kiadta Zimmermann F . - Werner K. , Urkundebuch der Deutschen in Siebenbürgen. Nagyszeben 1892. II. k. 449. /23/ A kötelesek általunk ismert céhszervezeteiről a Függelék tartalmaz felsorolást . /24/ Az adó összege kötélvégenként 30 krt volt 1737-ben Selmecbányán. M. Schindler Gy ., A Selmecbányái céhek élete. Selmecbánya 1909, 193. Selmecbányái levéltári hivatkozással. /25/ A jelentősebb céheknél a gazdasági kötéláruk készítése mellett a következő műszaki jellegű területekre készültek kötelek: Budán, Győrött, Pesten, Paskán /Sajkás kerület/, Pozsonyban, Baján, Eszéken, Vácott stb. a folyami igények kielégítésére /hajózás, - vontatás, komp-, hid-, révkötelek/; Kolozsvárott, Nagyszebenben, Eperjesen, Késmárkon, Brassóban, Körmöcbányán, Selmecbányán, Besztercebányán, Medgyesen bányamüveléshez. Sopron köteles céhe számára a fertői, a veszprémiek számára a balatoni halászat jelentett piacot. /V.ö. Herman 0., A magyar halászok könyve. Bp. 1887, I.k. 273./ /26/ Danninger J ., Pozsony szkv. 1526-27 számadáskönyvéből. /Bp. 1907, 140./ /27/ M. Schindler Gy. , A Selmecbányái céhek élete. Selmecbánya 1909, 31. /28/ Először Buda város törvénykönyvében, a XIV. században / Michnay E . - Lichner P. , Ofner Stadtrecht von 1241 bis 1421. Pressburg 1845, "Dy sayler sullen dy zugstreng und ander sayl von gutem wol gearbeiten hanf und nicht von werck machen..." vagyis a kötelesek tartoznak az istrángot és más köteleket jól és jól megmunkált kenderből, nem kócból elkészíteni... /29/ A kolozsvári céhszabály bevezetésének utalása: ... a céhen kívüliek a szabályzatnak megfelelően léphetnek az uj céhbe, s igy a korábbi megegyezés az uj szabadalomnak megfelelően módosul /Kiemelés, fordítás latinból tőlem!/ Jakab E., id. m. I.k. 270-71. /30/ Körömy A ., Iparviszonyaink a céhek szabályozásától a mohácsi vészig 1376-1526. Bp. 1883, 57. Természetesen nem a kender, hanem a belőle készült kötél volt a bányamüvelésnél fontos cikk!
