Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások

A TEXTILIPARI MÚZEUM ÉVKÖNYVE 1980 TEXTIUMRI KUMTÔ INTÉZET Dr. Győriványi Sándor A MAGYARORSZÁGI KÖTELES CÉHEK ÉS CÊHSZOKASOK A céhekről általában A céh egy-egy iparág kézműveseinek kiváltságokkal körülbástyázott érdekvédelmi szervezete. Célja a többé-kevésbé zárt piaci körzet kisajátítása, védekezés a külső áruk versenyével, az idegen iparosok konkurrenciájávai szemben. Ennek érdekében bizonyos korlátok között igyekszik tagjai számára nyersanyag vásárlási és késztermék eladási monopóliumot biztositani ugy, hogy egyidejűleg szigorúan megszabja a termék előállításának módját, személyi-tárgyi feltételeit. A céhek alakulása más-más időpontra esik. Megjelenésük azt jelzi, hogy a kézművesek az iparfejlődés adott fokán rendszeresen ki tudják elégiteni a helyi vásárlókat. A piac tágítására nem törekszenek, ám minden erővel védik azt a külső vetélytársakkal szemben. A céhek megalakulását éppen ezért rendszerint megelőzi az iparüzők ösztönös szervezkedése, amely a verseny fokozódásával ujabb és ujabb kiváltságokat, szervezeti formákat igényel. /1/ A magyarországi céhes fejlődésnek három szakasza különithető el. Az első szakasz a XIV. századtól a XVI. század második feléig tart. Jellemzője, hogy a nagyobb, többnyire szabad királyi városokba, tárnoki városokba és bányavárosokba koncentrálódott a céhes kézművesipar. A második szakasz a török hódoltság idejét és a kuruc korszakot foglalja magában, s hozzávetőlegesen a XVIII. század második harmadáig terjeszthető ki. A királyi Magyarországon és Erdélyben "e zivataros századok" alatt is nagyszámú céh jött létre, tükrözve a háborús pusztítás és más nehézségek ellenére is végbemenő gazdasági és társadalmi fejlődést. A harmadik szakasz a céhek megszüntetéséig, 1872-ig tart. Az állami ellenőrzés fokozódik. A céhek jogait korlátozzák, hogy ne lehessenek a kibontakozó kapitalisztikus iparfejlődés gátjaivá. A köteles céhek történetében is a három szakasz egyértelműen