Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Endrei Walter: Középkori textilbélyegekről

Azt, hogy utóduk, az aulnager ezt a felügyeletet ólombélyeg rátételével gyakorolja, 1348-ban III. Edward alatt kodifikálták /44/ és ez a rendszer 1724-ig maradt érvényben /45/, ami azzal is magyarázható, hogy Anglia vált a XVI. század óta a legnagyobb exportőrré. 6. kép: Londoni posztópecsét a XVII. századból Az ország földjéből ezideig több mint 1500 ólompecsét került elő, /46/ többszáz pedig Európa különböző országaiból. Hollandia, Franciaország, Észak- és Középamerika mellett magyarországi végvárak ásatásai tártak fel ilyeneket, /47/ legújabban pedig egy, a norvég partok mellett elsüllyedt hajó roncsai között több mint 400 darabot találtak. /48/ A XIV. században egyre távolabbi tájakon tűnik fel az ólombélyegzés, igy a délfrancia Béziers és Oarcassonne posztósok céhlevelében /1317/, akik fizetett ellenőrrel láttatták el a feladatot, /49/ vagy a Hanzavárosokban, amelyek kollektive irták elő utóbb, hogy a végek "ere rechte zegel der stadt, dar ze maket weren, hebben." /50/ A XV. században azután a megerősödő délnémet és cseh posztóvárosok, végül a XVI. században már a periférián termelő lengyel és magyar városok is felvették a bélyegzés szokását.