Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése

1894-ben a Nőipariskola a Szentkirály u. 7. szám alatti kétemeletes iskola épületét kapta meg. A négy szaKOSztállyal működő intézet népszerűsége egyre növekedett és ezzel párhuzamosan a hallgatói létszám is felduzzadt. 1908-ban már közel 400 növendéke volt, következésképp a Szentkirály utcai épület szűknek bizonyult. 1911-ben átadták rendeltetésének a Rákóczi-tér 4. sz. al .ttl, 3 emeletes iskolaépületet:, amelyet Pártos Gyula műépítész tervei szerint épi tettek. Az 1930-40-es éveïs során a NŐipariskola három tagozaton: fehérnemüvarró, felsőruhavarró és hlmzŐ tagozaton két, ill. h&íomévi tanulmány után bocsajtotta ki a növendékeit. Az egyes tagozatolt elvégzése után teljesített féléves szakmai gyakorlatot mestervizsgára való bocsajtásra is jogositott. 1939-ben indult be a Nőipariskoíii épületében, mint társiskola a négyéves, érettségit adó Állami Ipari Leányiskola. .;tt már a szakképzés mellett az általános műveltség nyújtására is törekedtek. A végzés után a hallgatók részére lehetővé vált a tanulmányoknak folytatása felsőbbfoku oktatási intézményekben. Ez az iskolatipus szakképzés szempontjából segédlevéllel egyenértékű képesitést nyújtott. Mivel abban az időben ruházati nagyvállalat alig volt, az Állami Ipnrí Leányközépiskola képzése a kisipari igények kielégítését célozta. Az első középiskola érettségi vizsgálatot 19 43-ban tartották. Az emiitett két i3kolatipus 1949-ig működött. 1949/50-es tanévben indult meg - az előbbi két iskolatipus kifutása mellett - a 19. sz. Textilipari Gimnázium, mely 1950/51-ben II. sz. Textilipari Technikummá, majd 1951-ben "Konfekcióipari Technikum Ruházati és Bőrfeldolgozó tagozattal" cimü iskolává alakult. A technikum 1956-ban a mártírhalált halt forradalmárt, Kulich Gyulát választotta névadójának. A könnyűipart és ezen belül a ruházati és cipőipart a 60-as években az intenziv fejlődés jellemzi. Sor került a termelőerők koncentrálására, ipari nagyvállalatok kialakítására. A termelési rendszerben bekövetkezett változások uj igényeket támasztottak a szakképzéssel szemben is. Az oktatási rendszer többszöri változtatásán kivül a hazai ruházati iparban végbement nagy fejlődés is erősen befolyásolta a tanulmányi célkitűzéseket. A felszabadulás után a fővárosban és vidéken egymás után nagy ruházati gyárak létesültek. Ezzel párhuzamosan a szakkáderekkel kapcsolatos ujabb igények jelentkeztek, amelyek az oktatási célkitűzések változásaiban tükröződtek. A tantervi változásokat lemérhetjük, ha a technikumi és a kétféle szakközépiskolai tantervben szereplő közismereti és szakmai alapozó szaktárgyi elméleti és szakmai gyakorlatra forditott összes heti óraszámokat összehasonlítjuk. 9 5