Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)
Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése
női szabó /angol/ és férfiszabó szakosítással indult meg. A szakközépiskolai tantervek összeállításánál a nagyüzemi gyártás mellett tekintettel voltak a méretes szabóság igényeire is. A gimnáziumnak szakiskolává való átszervezésének legnehezebb feladata a gyakorlati képzés feltételeinek biztosítása volt. Kezdetben csak két tanműhelyben szerény felszereléssel indult meg az oktatás. A kezdésnél az intézet csak 13 varrógéppel rendelkezett, amelyek közül 9 db lábhajtásos volt. Fokozatosan fejlődött a műhely felszerelése és ezzel párhuzamosan a gyakorlati oktatás. 1978/79-es tanévben a tanműhelyek száma 9-re szaporodott és 114 egyszerű, u.n. sima és 16 speciális varrógép, valamint a megfelelő kisegítő /szabász/ gépek és berendezések segítségével már 11 szakoktató végezte a gyakorlati oktatást. Az iskola működése során többször is rendezett szakmai kiállításokat, amelyeken a növendékek sikeresen mutatták be szakmai tudásukat. Nagy segítséget jelentett az intézetnek a ruhaipari szövetkezetek támogatása, ami nemcsak anyagi /gépek/ vonatkozásban, hanem az óraadó szakoktatók bekapcsolódásán keresztül a kiképzés eredményességében jutott kifejezésre. Sokat segítettek a szakmai oktatás vonalán a patronáló üzemek: "Minta" KSz és az "Elegancia KSz", valamint a bázis üzemeknek tekinthető Ruhaipari Szövetkezet, "Uj Élet" és a Minőségi Férf ifehérnemü Szövetkezet. Az intézet, mint szakiskola, 1980-ban megszűnik. A továbbiakban feladatát a "Kulich Gyula" Ruhaipari Szakiskola fogja átvenni, vagyis a továbbiakban ez utóbbi intézetben fog koncentrálódni a budapesti középfokú ruházatipari oktatás. Az intézet eddigi, 11 éves működése alatt kb. 500 érettségizett ruházatiipari szakembert képzett ki és bocsajtott az ipar rendelkezésére, akik részben kisebb szövetkezeti és tanácsi konfekció üzemekben, részben a nagy állami gyárakban helyezkedtek el. 4. SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS FELSŐ" ÉS KÖZÉPFOKON A szervezett tudományos technológiafejlesztés az alkalmazott szálasanyagok, munkafolyamatok, gépi berendezések dinamikus változásával járt együtt. Ezzel a haladással csak azok a szakemberek képesek lépést tartani, akik rendszeresen tanulmányozzák az ipari termelés terén folyó kutató-fejlesztő munka eredményeit, azzal a célkitűzéssel, hogy azokat munkakörükben mielőbb hasznosítsák. A technikai haladás egyéni tanulmányozása ma már nem elegendő ahhoz, hogy átfogja akár csak a textilipar egy ágazatának egész területét és nem szolgálja az üzemi szakemberek nagy táborának bekapcsolódását a termelő munka hatékonyságának
