Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése

tanuló iratkozott be, akik közül 125 végezte el tanulmányait. Az iskola igazgatója Thiering Oszkár gépészmérnök nagy súlyt helyezett a szövetmintázás oktatására. A kötéstant a reichenbergi textilszakiskola tananyaga alapján tanitotta. Számos tankönyvet irt, melyek a szövőgépek mechanizmusától a házi szövés gyakorlatáig átfogják a szövőipar, sőt egy munkája a fonás és szövés egész területét. Kisebb keretek közt működött a Nagy-disznódi szövőipari szakiskola, melynek tanszemélyzete 1 vezető tárnából, 1 óraadó tanárból és 1 művezetőből állott. Az Államilag Segélyezett Szövőipari Szakiskola alapját a nagydisznódi szövőipari szövetkezet továbbképző tanfolyama képezte, mely heti három délutánon oktatta a szövőiparosok gyermekeit, inasait. A szövőipari szakiskolába 1888-tól 1896-ig 122 rendes tanuló iratkozott be, akik közül 60-an végeztek. Altmann Gyula vezetése alatt az iskola hirneve emelkedett. E két jelentős szövőipari szakiskolán kivül 1881-ben Beregszászon fonóipari, Cegléden, Csabán és Csíkszeredán szövőipari, Nagybecskereken szőnyegipari, Kassán, Selmecbányán, Hodrusbányán kötőipari tanműhely létesült. Ezek részben középfokú, részben alsófoku szakképzettséget adtak. Az 1882-ben Budapesten felállított Technológiai Iparmúzeum, melynek elsődleges feladata a szemléltetés utján való iparfejlesztés, többek között technikus-képzéssel is foglalkozott. Igy fonó-, szövőipari tanfolyamot is szervezett háziiparosok, textilgyári mesterek és munkások továbbképzésére, részben technikussá való képzésére. Az előbb emiitett ipariskolák, ill. tanműhelyek részben már 1892 körül megszűntek, részben az I. világháború utáni országrendezés során elszakadtak Magyarországtól. 1919-et követően a textilipar újjáépítésével együtt újból meg kellett szervezni a textiltechnikus-képzést. 3.2 Bolyai János Textilipari Szakközépiskola 1925-ben, az akkori kereskedelmi miniszter a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületével együtt - az utóbbi kezdeményezésére és anyagi megalapozásával, Budapesten alapított textilipari iskolát. Az iskola egyéves mesterképző tanfolyammal indult meg és ebben a formában működött 1932-ig. Az 1933-as tanévben az iskolát rendes, hároméves szakiskolává fejlesztették ki, mégpedig szövő- és hurkolóipari osztállyal. Továbbra is működött a mesterképző tanfolyam és több esti továbbképző tanfolyamot is tartottak. Az intézet az Elnök utcai katonai ruhatár épületében /a mai Május 1. Ruhagyár/ kezdte meg működését. 1934-ben az Újpesti Fa- és Fémipari Szakiskolának egyik