Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése

Az ÂMF-en textilmérnöki oklevelet szerzettek közül kb. 50-en vettek részt ezen továbbképzésen és ezek közül 21-en szereztek gépészmérnöki oklevelet, illetve további 26 fő jutott el az abszolutóriumig. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán az 194 9 évben végzett évfolyam még a régi - A, B és C tagozatos - kismértékű szakosítás szerint tanult. 1950tői kezdve pedig már 5 szakon végzett hallgatói részére adott "szakositott" gépészmérnöki oklevelet. Ezek a gépgyártástechnológia, a hőerőgépész, a vegyipari gépész, a mezőgazdasági gépész és a textilgépész szakok voltak. /Az un. "B" tagozatból pedig a Villamosmérnöki Kar alakult ki./ Az egyetemi oktatásnak a korábbinál jóval nagyobb mértékű szakosítását a tudományok rohamos fejlődése és az ipar igényei egyaránt indokolták. A Textilgépész szakon /nappali oktatás/ végzett mérnökök feladatait, - amelyek egyben meghatározták a szakoktatás programját - a Felsőoktatási Bizottság gépészeti albizottsága az alábbiakban határozta meg /1951. XI. 2./: "Textiltechnológia gyártásvezetés és gyártástervezés. Fonóüzemi, szövőüzemi, kikészitőüzemi, továbbá elsődleges megmunkáló üzemi vezetési feladatok ellátása Karbantartó üzemek vezetése. Anyagvizsgáló laboratóriumi és kutatómérnöki feladatok ellátása." A textilgépészeti szak hallgatói szaktárgyi oktatására, valamint a kapcsolatos tudományterület gondozására 1949-ben létesült a Budapesti Műszaki Egyetem Textiltechnológia Tanszék. A Tanszék első vezetője Dr. Zilahi Márton volt, aki mun katársaival úttörő munkát végzett mind az oktatás megszervezése, mind a tananyag összeállítása terén. A Tanszék oktatói a textilipari nyersanyagok, a fonástechnológia, a szövéstechnológia és a szövettervezés tárgyakat oktatták, illetve az ezen tárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi- és műhelygyakorlatokat vezették. A Tanszék első éveiben kifejtett munkásságából külön ki kell emelni az egyetemi tankönyvek és jegyzetek terén végzett eredményes munkát, amelyek nemcsak egyetemi tansegédletet jelentettek, hanem az ipar számára is rendkivül hasznosak voltak. A Tanszék a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a Könnyűipari Minisztérium, illetve a területhez tartozó vállalatok, segítségével 2-3 év alatt korszerűsítette tanműhelyét és anyagvizsgálati laboratóriumát. A Tanszéken végzett jelentős elméleti- és ipari kutatások tapasztalatai és eredményei az oktatás-fejlesztés munkáját is kedvezően befolyásolták. A textilszakos gépészmérnök képzésben további jelentős fejlődést jelentett az, hogy 1951-ben megalakult a Textiltechnológia II. Tanszék, melynek profilja a 7 5