Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése

a gyártási folyamatok jellemző paraméterei és az anyagban előidézett fizikai és kémiai változások összefüggéseit elemezték. Ez a kutatással egybekötött oktató munka a leiró mechanikai ill. kémiai technológiát a XIX. század folyamán a technológiák tudományává fejlesztette. A tudományos rendszerbe foglalt tananyag jó alapot adott a műszaki egyetemet /főiskolát/ végzett gépész- és vegyészmérnököknek, ill. a tudományegyetemet végzett vegyészeknek, hogy néhány évi üzemi gyakorlattal valamely iparág felsőfokú képzettségű szakemberévé váljanak. ' Oktatási rendszerünk ily irányú fejlesztése három lépcsőben valósult meg: 1782ben létesült a Mérnöki Intézet, 1847-ben a József-ipartanoda, ezt a kormány 1857ben műszaki főiskolává, majd egyetemmé alakitotta. E lépcsőknek rövid ismertetése tájékoztatást ad arról a hosszú útról, melyet a felsőfokú műszaki szakemberképzésünk megtett, mielőtt a mai magas színvonalra emelkedett és szakágakra specializálódott. 2.1 Mérnöki intézet Hazánk kezdeményező lépést tett azzal, hogy 1782-ben Tudományegyetemünket Mérnöki Intézettel bővítette. Ez 12 évvel megelőzte a francia École des Arts et Métiers alapítását. A felsőfokú műszaki szakemberképzés nálunk három év hiján kétszáz éves múltra tekint vissza. A Mérnöki Intézet a Ferences rend kertjében álló földszintes épületben nyert elhelyezést. Ma az Egyetemi Könyvtárépület áll a helyén. A Mérnöki Intézet oktatási programja 1785-ig két mérnökképző évfolyamból állott. A felvétel előtt felvételi vizsgán kellett a kellő előképzettséget igazolni. 1785/86-os tanévtől kezdve a tanulmányi idő három évre növekedett. A tanulmányok befejeztével az eredményes szigorlatot tett hallgatók latin nyelvű mérnöki oklevelet nyertek. A tanitás nyelve német volt. A bölcsészeti kar humán tárgyai mellett kötelező tárgyak voltak: az alkalmazott matematika, gyakorlati geometria, geodézia, általános épitészet, hidrotechnika, kísérleti fizika, mechanika, a létező gyárak és gépek ismertetése, géprajz. Kétségtelen, hogy a nálunk lassú ütemben meghonosodó textilgépekre ez utóbbi két témakörben a Mérnöki Intézet még kevés figyelmet fordított. Célja az általános mérnöki, gépészmérnöki és építészmérnöki feladatok megoldásához szükséges alapismeretek közlése és átadása volt. 1850 szeptember havában a József-ipartanodához csatolták az Intézetet. Működésének 7 évtizede alatt 1141 mérnöki oklevelet adott ki. 2.2 M. Kir. József-Ipartanoda A felsőfokú műszaki szakemberképzés terén további előrelépést a M. Kir. József-ipartanoda 1847-ben történt megnyitása jelentett. 184 7. március 20-án Stoczek József mérnököt a fizika és ökonómia, dr. Nendtvich Károly orvost a kémia és technológia, végül Juhbál Károlyt az épitészet, hidrotechnika és leiró mértan tanárává nevezték ki. Az 1847. március 23-1 igazgatói jelentés szerint: "A József