Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Réti László: Részletek a két világháború közötti textiles munkásmozgalom történetéből

ha történetesen az egész hetet nem is dolgoztatták ki velük." Érdekes ebben a jelentésben, hogy az emiitett valamennyi felszólaló kommunista volt. Harcos, a háborús körülmények között is megvalósítható követeléseket hangoztató felszólalásaik még a szakszervezeti bürokratákat is arra ösztönözték, hogy a szokottnál harciasabb módon lépjenek fel. A kommunisták szakszervezeti tevékenységének jelentős gócpontja volt ebben az időben a szakszervezet újpesti helyi csoportja. Az újpesti textilmunkás csoport, a kommunista Némety Ernő és Gács házaspár vezetésével, igen jelentős, pezsgő mozgalmi életet élt ebben az időben. Ez a mozgalmi tevékenység végül is beavatkozásra késztette a fasiszta rendőrséget. Erre az alkalmat az 1941 április 5.-én az újpesti Munkásotthonban rendezett kulturest adta. Ezen előadtak egy, a fasiszta rendszert szatirikusán leleplező kis jelenetet és Ady, Petőfi, József Attila verseket szavaltak. Most azután a rendőrség elérkezettnek látta az időt a közbelépésre. Letartóztatták a kulturest rendezőit és szereplőit, példát akartak statuálni, el akarták riasztani a kommunista és baloldali érzelmű munkásokat a hasonló tevékenységtől. Erre a kulturestre és következményeire igy emlékezik vissza az egyik résztvevő:"Rendeztünk kulturelőadást háború ellenes célzattal. Kifiguráztuk az akkori Horthy-minisztereket, a jegyrendszert, a sorbaállást. Ezeken az előadásokon belépőjegy árát szedtük és ezt a VS mozgalomra adtuk. A kulturelőadás után lebukott az egész szakszervezeti vezetőség, Némety Ernő, Dallos Ida, Micskóné, Barna Márta, Baron Jenő stb. A főkapitányságra hurcoltak bennünket, napokig vertek, mig sikerült kiszabadulni. De Némety 89 Ernő elvtársat soha többe nem láttuk azóta." Némety Ernőt 1942-ben 6 évi börtönre Ítélték, majd Németországi koncentrációs táborba hurcolták és meggyilkolták . 1941 június 22.-én a fasiszta Németország hadserege orvul megtámadta a Szovjetuniót. Néhány nappal később, hazug ürüggyel, a magyar kormány is hadat üzent a Szovjetuniónak. Megkezdődött Magyarország aktiv részvétele a világháborúban. Mit jelentett ez a textilipari munkások számára? Már a háborúba való belépés kezdetén igy irt erről a Magyar Szakszervezeti Értesitő: "Mi újság a textiliparban" cimü cikkében: "A nyersanyaghiány következtében beállott üzemcsökkentések nehéz helyzetet teremtettek. A munkások keresete állandóan csökken. Az üzemek nagyrésze heti 4-5 napon át dolgozik, azonkívül a munkanélküliek száma napról-napra emelkedik. Évek óta nem emelték az akkordban dolgozó munkások béreit. A különböző és nehezen feldolgozható pótanyagok elkészítésére a legtöbb üzemben a jó anyagokra megállapított akkordbéreket fizetik, bár a termelés mennyisége láthatóan csökken... A heti 20-25-30 pengős keresetekből megélni szinte lehetetlen... Az üzemekben a nehéz, idegőrlő munka folyományaként az 89 összetűzések is gyakoribbak. Egyes üzemekben a bánásmód ismét eldurvul." Ebből az egyébként találó helyzetképből - a körülmények miatt érthetően - egy lényeges dolog maradt ki. A nagyobb üzemekben a munkások helyzetét végképp keservessé és tűrhetetlenné tette a hadiüzemi parancsnokok garázdálkodása. Erről és az ellene folytatott harcról szól egy textilgyári munkáslevél a KMP