Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)
Réti László: Részletek a két világháború közötti textiles munkásmozgalom történetéből
zető egyénisége, Bárd András: "Éles hangon kezdtük birálni a textiles vezetők állásfoglalását a munkások előtt, ami Horváthék fülébe is eljutott. Különösen 1934 elején, az angyalföldi Star gyár és az albertfalvai Lódengyár sztrájkja alkalmával volt erős a kritika hangja. Horváth kijött Újpestre, ahol füle hallatára éles szavakkal bélyegeztem meg magatartásukat. Igy persze vége lett a bizalomnak és megbízatásomnak az újpesti befizetőhely irányítását illetően. A helyzet mindjobban kiéleződött, az újpesti befizető csoport tagsága és elsősorban köztem és Horváth között. Az ellenzéki textilmunkások lapja is a vezetőség ellen lépett fel. 1934 tavaszán a vezetőség mindazokat, akik ilyen ellenzéki hangot ütöttek meg vele szemben, igy engem is, beidézte egy vezetőségi ülésre. Felelnünk kellett a lapban megjelent kritikáért, amivel Horváthot, Juhászt, Knurrnét illettük. Miután többedmagammal igazat adtam a cikkeknek, ugyanezen a vezetőségi ülésen kizártak bennünket. A rákövetkező napon a kizártak névjegyzéke megjelent a Népszavában, ami Schweinitzerék figyelmét a textilmunkásmozgalom ellenzéki ve~ 54 zetoire terelte. Az ellenzék szervezkedésére, harcos kiállására és harcban elért eredményeire mutat példát a Selyem és Gyapjuárugyárban ez év tavaszán történt esemény. A gyárban dolgozó osztályharcos munkások egy leleplező röpiratot adtak ki az ott uralkodó állapotokról, a hajcsárnők bánásmódjáról, a rossz munkakörülményekről, az egészségtelen viszonyokról. Egyben értekezletre hivták az üzem munkásait az újpesti munkásotthonba, hogy ott megbeszéljék a nagyobb darab kenyérért, rövidebb munkaidőért, emberséges bánásmódért folytatandó harc feladatait. Felszólították az üzem dolgozóit, hogy lépjenek mindannyian a szakszervezetbe és ott harcoljanak a fenti követelésekért, valamint a szakszervezetnek a munkásáruló bürokratáktól való megtisztításáért. A röplap aláirása: "Osztályharcos üdvözlettel Selyemgyári Munkások Szervező Bizottsága". Az értekezletről, amelyre a meghivó szól, nincs további tudomásunk. Magának a meghívónak azonban igen nagy hatása volt az üzemben, miként az egy illegális jelentésből kiderül: "A Selyemben az értekezleti meghivó /május közepén/ jelentős hatást, sőt konkrét anyagi eredményt hozott. Holitscherné a varrodában mintegy 25%-os béremelést adott, a klozetokat rendbe hozatta, a bánásmód javult. Dacára, hogy 20 pengős jutalmat igért annak, aki megmondja, hogy ki hozta be a meghivót, senki sem árulta ezt el. Nagy hatást váltott ki a munkásságból, amikor látták, hogy már egy egyszerű röpirat is ilyen hatást hozott. Ezt szervezetileg kihasználtuk egy 11 tagu ellenzéki bizottság megválasztására. Junius 9.-én a bizottság összejött és 13-ára határozott el egy ujabb értekezletet. Elfogadtak egy meghívó-tervezetet is, ott nyomban meg is irták. Ez szombaton volt, hétfőn már a bizottság minden tagjánál ott volt a röpcsi. A gyárban azonban rendőrök és detektívek serege várta a munkásokat, mindenkit átkutattak és 10 munkásnál megtalálták a meghívókat. Egyedül a frakció tagjának sikerült bevinni. Ezt a 10 munkást azonnal elbocsátották, ők azonban keresztül törték magukat a rendőrökön, berohantak a gyárba és a műhelyekben sztrájkra szólitották fel a többi munkást. Az egész üzem le is állott, de a rendőrök, detektivek, hajcsárok kihurcolták a hangoskodókat és valósággal erőszakkal kényszeritették a többit a munka felvételére. Ez akkor sikerült is.
