Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Dr. Győriványi Sándor: A kötélgyártás szerszámainak fejlődése

A horgasfa lassúságát leszámitva nagyon pontos fonást biztositó szerszám, amely javitotta a kötélkészités technikáját. Az ugyancsak kézzel hajtott fonókerék azonban legalább tizenötször gyorsabban sodort a horgasfánál, elsőizben mechanizálta a fonást, és valósitotta meg a zsinóráttétel alkalmazásával a sebességnövelést, az egyenletes és végtelen forgómozgás elvét. Jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy a kötélfonalak kézi elkészítésében némi módosulásokkal napjainkig használatban maradt. Külön előnyét jelentette, hogy vékonyabb zsinórok készítésére is alkalmas volt, a zsinórozást jelentősen meggyorsította. A fonókerék a kötélgyártó szakmában a XIV. században kezdett terjedni, s lépésről-lépésre szoritotta vissza a horgasfát. Lassú és apró tökéletesedése minden lépcsőjéhez a termelékenység növekedése kapcsolódott. Hajnal István mutatott rá, hogy az egyszerű szerszámokon végbement egyes tökéletesítések a vándorló iparos legények utján korán elterjedtek, s ha tényleges szükségletet elégitettek ki, rövid időn belül széleskörűen használatossá váltak. De nézzük a fonókerék apró tökéletesedéseit. Az 1405-ből származó francia rajzon a fonókerék orsója /a fonóhorog/ a meghajtókerék tengelymagasságában helyezkedik el,igy a kerékhajtó emberrel együtt dobogóra kerül, hogy a fonó derékmagasságban végzett munkájához elég magasan legyen /ÍO. ábra/. UM CHT on (Der gurr ft-mtUfr TDIITO uiworrrg On lo. ábra Fonókerék ábrázolás 1405-ből egy fr ncia kódexben. A XVI. és XVII. házadból maradtak ábrázolások, amelyeken a fonóhorog egy magas állványzatra emelt kerék tengelyében helyezkedik el /11. ábra/, ami viszszafejlődést jelez a XIV. század-* hajtőzsinór meghajtásához képest. Ebben az esetben vagy egy korábbi forma továbbéléséről lehet szó vagy a rajzoló hibás elképzeléséről. Ebben a korszakban ugyanis már az orsó Európaszerte a kerék fölé helyezett orsótartóba /horogfejbe/ került, amely ezentúl végleges helyévé válik. Egyidejűleg a hajtózsinór helyébe is gyakran hajtószij lép /12. ábra/.