Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Tóth György okleveles gépészmérnök: A huroköltésű varrógépek története

kötőrud ës 5 csapágyazott tengely közvetítésével. Az ives pályán mozgó tükar mozgáspályájának kompenzálására iveit tüt alkalmaztak. Ezáltal a tü merőlegesen hatolhat be az anyagba. A leszoritótalp nyomóerejét csavarral szabályozható 10 spirálrugó adja. A 11 öntvénykivágás a leszoritótalprud egyenesbevezetésére szolgál. A talpemelés excenterpályás emelőkarral történt. Wilsonéknak a varrógépgyártás jó üzletnek bizonyult. /A gép ára 125 dollár volt./ A sikeren felbuzdulva részvénytársaságot alapítottak "Wheeler and Wilson manufacturing Company" néven. Gépeiket nemcsak Amerikában, hanem Európában is gyártották /pl. Pollack-Schmidt Hamburg, Frister und Rüssman/. A vállalat nagy riválisa Singer cég volt, aki később 1905-ben saját vállalatába olvasztotta be őket. Mint az előzőekből is látható, Singer csak mindezek után lép színre . A német származású, Pittstown-i /New York állam/ születésű Isaac Singer mechanikus, szinész, feltaláló kalandos pályafutás után került 1850-ben Bostonba, ahol fabetümetsző gépét akarta hasznosítani. Gépét Orson Phelps üzletében állította ki, ahol a Blodgett and Lerow gépeket tartották. Singer nap mint nap látta a kinlódást a géppel, amin éppen a sok cérnaszakadás okát vizsgálták. Singernek több jó ötlete volt a gép átalakítására. Elképzeléseit közölte Phelps-el és George Zieber-rel, aki egyébként Singer betűmetsző gépét finanszírozta. Singer Sieber-ben elvi támogatóra talált, mig Phelps a mintagép elkészítéséért 40 dollárt kinált. Ennek fejében az esetleges szabadalmi jogokon osztozkodásban egyeztek meg. Singer pénzszűkében volt, ezért elhatározta, hogy legrövidebb időn belül elkésziti a gépet. 11 napon keresztül dolgozott napi néhány órás alvás mellett, amig elkészült a varrógép. A varrógép egyenes pályában mozgó hurokfogóhajóval és függőlegesen mozgó türudba erősitett egyenes tűvel képezte az öltéseket. A legnagyobb jelentőségű ujitás a fogazott továbbitókerekes anyagtovábbítás volt. A fogazott kerékre leszoritótalp feküdt, hogy a tü felfelé mozgásakor az anyag lebegését megakadályozza. Ebben az időben még Wilson négyzetes mozgatású anyagtovábbítója nem született meg /Singer azt később átvette/ Singer már 1851. elején szabadalomért folyamodott, azonban az akkori viszonyok mellett tul későn, 1851. augusztus 31-én kapta azt meg.