Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Tóth György okleveles gépészmérnök: A huroköltésű varrógépek története

A varrógép hegynél kialakított tüfoku iveit tűvel és az anyag haladási irányával párhuzamosan mozgó hurokfogóhajóval működött. A nagyméretű kézikerék egyrészt a varrógép kézi működtetését, másrészt tömegénél fogva a kellő lenditönyomatékot biztosította /4. ábra/. A kézikerék a gép főtengelyén helyezkedett el. Ugyanezen a tengelyen találhatók a vezérlő elemek is; a tükart és a hajómenesztő kart mozgató vezérlődobok és az anyagtovábbítás vezérlése. 4. ábra E. Howe huroköltésü varrógépe A varrandó anyag rögzitése un. tüslécen történt. A tüsléc tűire feltűzött anyag szakaszos mozgatással haladt el a tü előtt. Maga az öltésképzés ugyanúgy történt, mint Hunt elgondolásánál. A különbség csupán annyi, hogy mig Hunt-nál a varratvonal a tükar mozgássikjában volt, addig a Howe-féle gépnél a tükar mozgássikjára merőleges volt. Howe varrógépével szintén csak egyenes varratokat lehetett képezni és korlátozott volt a varrható hosszúság is. A varrható maximális hosszúság elérése után a tüsléc mozgása megállt, majd leszedve a tűkről az anyagot, a tüsléc visszaugrott eredeti kiindulási helyzetébe. Hunt varrógépe működőképes volt és kellő nyilvánosságot is kapott Amerikában. Ennek ellenére továbbra se volt komoly érdeklődés az értékes gép iránt. Igy Howe Angliában próbálta találmányát értékesíteni .