Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)
Tóth György okleveles gépészmérnök: A huroköltésű varrógépek története
dell készülhetett - de rekonstrukciója a Kensington-i Science Museumban /Anglia/ látható. A horgastü alkalmazása azonban a tűhegy kialakítása miatt nem tette lehetővé, hogy e rendszer a gyakorlatban is meghonosodjon. Egy John Duncan nevü feltaláló ugyan még próbálkozott ezzel a megoldással, de végülis uj utakra kellett térni. A korábbi konstrukciók problémái szinte maguktól kinálták a megoldást. Ettől függetlenül nagyszerűnek kell Ítélnünk a felismerést, - hiszen évezredes szemléletmódon kellett változtatni - mely szerint horog helyett tüfokot kell alkalmazni és az egyetlen hegynek a tü fokánál kell elhelyezkedni. A találmány szabadalmaztatására Eward Walter Chapman és William Chapman által került sor 1807. október 30 -án. /3078 sz./ Az öltésképzéshez két tüt használtak, azonban egyik se ment át teljes egészében az anyagon. Cérna mindig csak az egyik tűbe került. Miután a tü a cérnával az anyagba beszúrt, a túloldalon a cérnát kifűzték és átfűzték az alsó, másik tűbe. Az alsó tü újra átszúrt az anyagon, ujabb átfüzés következett és a müvelet a szükséges mértékben ismétlődött. A primitiv módszer ellenére az alkalmazott varrógéptü miatt a gép jelentős előrelépésnek számitott. A német Balthasar Krems ugyancsak erre a tümegoldásra jutott, ő azonban a folyamatos varrócérna felhasználása érdekében láncöltésü gépet szerkesztett. Az 1810-ben készült, fennmaradt példány kiforrott részmegoldásokat mutat, amely arra enged következtetni, hogy nem ez a gép volt Krems legelső konstrukciója. Ezekkel a lépésekkel tulajdonképpen kialakultak azok az alapok, melyek szükségszerű feltételei voltak a huroköltésü varrógép megalkotásának . A 19. század elején több feltaláló is kísérletezett varrógép tervezésével. Igy Krems, Thimonier és Madersperger nevét emlithetjük elsősorban, ök azonban a korábbi elemek felhasználásával rövidcérnás és egyszerű láncöltésü varrógépeket készitették. A láncöltés nagyfokú bomlékonysága miatt azonban egyre égetőbben merült fel a huroköltés igénye. Annál is inkább, mivel 1830 körül megkezdődött a