Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Reichert Frigyes: Hogyan keletkeztek a vertikális pamutnyomó üzemek

rura vonatkozólag a következőképpen alakul: ha a fonoda elad a szövődének fonalat, akkor köteles a fonal értékének 3%-át forgalmi adóként leróni. Hasonlóképpen a szövődé is tartozik az általa a nyomógyárnak eladott nyers szövet után a 3% forgalmi adót lefizetni. Végül, ha a nyomógyár kész árut ad el, akár a belföldi nagykereskedelemnek, akár exportra, az általa kikészített áru után ugyancsak 3% forgalmi adót köteles leróni. Tehát a kikészitett nyomott árut háromszor 3% forgalmi adó terheli. A gyártás egyes fázisaiban lerovandó adókat összesitve fázisadónak nevezték. Ebből kiindulva Goldberger Leo javaslata a munkanélküliség csökkentése érdekében az volt, hogy létesüljenek olyan vertikális vállalatok, amelyek saját fonodával, szövődével és nyomógyárral rendelkeznek, amelyek az általuk exportált áruk után export prémiumban részesülhetnek. Ez az export prémium a fázisadó felét, vagyis 4 és fél százalékot tenne ki. Ugyanis az óbudai Goldberger-gyárnak már régóta a világpiac nagyrészére kiterjedő, jól kiépitett export üzleti hálózata van és ezt a jó üzleti kapcsolatot kár lenne nem kihasználni. Azt is kifejtette, hogy a nyomógyár a munka természete folytán az áru méterére vonatkozólag nem foglalkoztat aránylag sok munkáskezet. Ugyanis a nyomógépek konstrukciója hasonlit a papirnyomásban használatos rotációs gépekéhez. Ezek a gépek sok kilométer árut tudnak rövid idő alatt lenyomni. Ellenben annál több munkáskezet foglalkoztatnak a fonodák és szövödék. Az óbudai nyomógyár - tekintve, hogy sem fonodával, sem szövődével nem rendelkezik kénytelen a nyersárut külföldről beszerezni. Általában Svájcban vásárolják, így azután a nyersáru közvetítésével idegen munkát is kénytelen az országba behozni, itthon pedig a magyar munkásság nagyrésze munka nélkül van. Azonkivül az export-piacon sem tud a japán és német dömping árakkal versenyezni, mert a fázisadó igen nagy terhet jelent a magyar készáru számára. Ezek után ugy véli, hogy méltányos lenne az ipar azon kérése, hogy a fázisadót felezze meg a kormányzat az iparral és ezt az iparnak az exportált áruk értéke után téritse meg 4 és fél százalékos export prémium formájában, de kizárólag csakis a vertikális nyomó üzemek számára. Persze, az Iparügyi Minisztérium a javaslatot elutasította azzal az indoklással, hogy ezzel a javaslattal tulajdonképpen állami szubvenciót óhajt Goldberger Leo a vállalata számára szerezni.