Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

A munkabérek a textiliparban általában alacsonyabbak voltak, mint a hosszabb képzést igénylő iparágakban. A férfi fonó és szövő munkás órabére 1938-ban 56 fillér, a nőké 40 fillér volt. Az alacsony munkabér, valamint a teljesítményt fokozó fizetési rendszerek /Bedaux/ bevezetése miatt számos textilüzem munkásai sztrájkba léptek, amivel a bérek némi javitását érték el. Az 1937. évi XXI. t.c. nemcsak a 8 órai munkaidő törvénybe iktatásával, hanem egyéb intézkedéseivel is elinditotta a szociális kormányprogram megvalósítását. Ebben szerepelt a minimális munkabéreket megállapító bizottságok szervezésére vonatkozó intézkedés. Munkavállalók és munkaadók paritásos alapon vettek részt a bizottságok munkájában. Ugyancsak ez a törvény rendszeresítette a gyermekekkénti havi 5 forintos családi munkabért. Fizetett szabadságot irt elő oly munkások számára, akik legalább egy évig dolgoztak ugyanabban az üzemben. Ezeket a törvényes intézkedéseket a szakszervezetekbe tömörült munkásság hosszú éveken át folytatott küzdelemmel vivta ki. A munkaadók körében terjedt az a meggyőződés, hogy munkásaikat szociális intézményekkel köthetik csak az üzemhez. Ennek folyományaként a harmincas években mind több textilgyár létesített étkezdét, gyári konyhát, korszerű öltözőt és mosdó helyiséget, bölcsödét, napközi gyermekotthont, kultúrházat, továbbá sportolási lehetőséget biztositott. Ez a szociális gondoskodás éppúgy késett, mint a textilipar meghonosítása annak idején. 3.4 Textiliparunk a második iparfejlesztési időszak végén A második iparfejlesztési időszakot is világháború zárta le. Az iparfejlesztési tevékenység eredményeit tehát az 1938. évi helyzet jellemzi /8. táblázat/. A gépi berendezés /5. táblázat/ és a munkáslétszám /7. táblázat/ növekedéséhez hasonlóan a 8. táblázat iparstatisztikai adatai is igazolják, hogy az iparfejlesztési időszak végén a magyar textilipar túlszárnyalta a megelőző időszak textiliparát. Termelése nemcsak a hazai szükségletet elégitette ki, hanem kis árumennyiség /5,5%/ exportra is jutott. Gyáripari termelésünkben a textilipari termelés 1913-ban csak 6%-kal részesedett, ez az arány 1938-ban 14,4%-ot tett