Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

Ugyancsak import utján fedezte nyersanyagszükségletét jutaiparunk. Ennek fö forrása India volt. Selyemtermelésünk hanyatlása már az I. világháború előtt kezdődött, folytatódott a háború alatt és azt követően 300.OOO kg gubóra apadt. Selyemszövőiparunk azonban a műselyem térhódításával erősen fellendült. Az első gyárilag előállított műselyem nitrátcellulózból készült. Nálunk néhány évig a sárvári /1911-1920/, majd a magyaróvári müselyemgyár /1923-1930/ állitotta elő. Ezt a regenerált cellulózszálat teljesen kiszorította a sokkal olcsóbb viszkózselyem és szál. A viszkózselyem világtermelése 1900-ban 1 millió kg-al indult és két évtized alatt elérte a 15 millió kg-ot, 1930-ra pedig a 200 millió kg-ot. Hazánkban a viszkózselyem és a vágott viszkózszál gyártását a nyergesujfalusi Magyar Viscosagyár 1943-ban kezdte meg, addig főleg Olaszországból és Németországból importáltuk. Az importált menynyiség a II. világháború előtti években elérte az évi 2 millió kgot. Minőségileg, főleg ami a száraz és nedves szilárdságot illeti, gyorsan javult mind a selyem, mind a szál. Fényes pályát futott be nálunk a Bemberg-selyem elnevezésű német rézoxid-müselyem. Ennek magyarországi kizárólagos feldolgozási jogát a Goldberger gyár kötötte le 192 9-ben. Gondosan kidolgozott technológiával, a legmodernebb nyomótechnika

val gyártott Parisette cikkeket rendkivül bő változatban hozta világszerte forgalomba. ugyancsak jelentős szerephez jutott a fonó-szövőipar különböző ágaiban a viszkóz- és rézoxid /cuprama/ vágott szál, mig az acetátszál értékes tulajdonságai ellenére kisebb jelentőségű maradt. A kártolt gyapjuipar nyersanyagai között növekvő jelentőséget nyertek a gyártási hulladékok és a tépett gyapjú. Ez utóbbit főleg külföldi, angol, belga, holland, francia, svájci rongyokból állították elő posztógyáraink. A cseh, elsősorban a brünni gyárakban tapasztalatot szerzett üzemvezetőink már az I. világháború előtti években bevezették nálunk a tépett gyapjúval kevert gyapjúszövetek gyártását, de a túlnyomó részben vagy teljesen tépett gyapjúból és gyártási hulladékból készitett, un. bialosztoki áru gyártását a Loden és az Újpesti Posztógyár lengyel származású vezetői honosították meg.