Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

3. táblázat Az 1906. évi iparstatisztikai felmérés adatai Gyárak Orsók Szövőgé- Munkások Termelés száma száma pek száma száma ÍOOO K Pamutipar 51 175.635 5. 376 9 .9 36 65 .131 Len-kenderipar 49 15.269 731 6 .873 23 .150 Jutaipar 3 15.728 856 3 .270 16 .755 Gyapjuipar 76 4 3.880 1. 078 4 .195 32 .673 Selyemipar 10 2 .520 310 3 .103 7 .578 Kötö-kötszövőipar 24 1.671 1 .984 3 .433 Gombkötő stb.ipar 17 1.170 1 .406 3 .274 Himzőipar 2 270 428 Viaszosvászon ipar 3 369 1 .928 ÖSSZESEN: 2 35 255.873 8. 351 31 . 406 154 . 350 A textiliák behozatali többlete 458.6 33.349 K-t tett ki, ami a 154.350.000 K termelési értékkel együtt 612.983.349 K fogyasztásnak felel meg. Vagyis termelésünk a hazai fogyasztásnak csupán 23,6%-át fedezte. 1906 után a kormány tovább fokozta iparfejlesztési tevékenységét. Erre két körülmény kényszeritette. Egyrészt a munkaalkalom hiánya miatt a kivándorlás egyre nőtt és már 1906-ban elérte az évi 170.000 főt. Másrészt az importált textil fél- és készgyártmányokért kb. 400 millió K-t fizettünk ki évente külföldi szállítóinknak. Ezenkívül a ruházati cikkek importja kb. 70 millió K-t tett ki. Ezeknek a súlyos szociális és gazdasági problémáknak megoldására a kormány 1907-ben 130 textilgyárnak és 20 ruházati üzemnek létesítésére tett javaslatot.

X A tervezet szerint a 130 uj textilgyár 68.950 dolgozót foglalkoztatna és 371,5 millió K értékű árut termelne, a 20 ruhaüzem munkáslétszáma 19.550, termékeinek értéke pedig 82 millió K lett volna. E terv megvalósításához szükséges pénzbeli támoBerend Iván-Ránky György: Magyarország gyáripara az első világháború előtti imperializmus korszakában. 1900-1914. Budapest, 1955. 3 7