Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)
Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése
mezték a gyáripar szerepét és jelentőségét a nemzet jóléte szempontjából^ Ennek általános elismerése a kiegyezés előtti időszak pozitiv eredménye. Maga a gyáripar kiépitése a következő történelmi időszakra maradt. 2. TEXTILIPARUNK FEJLŐDÉSE A KIEGYEZÉSTŐL AZ I. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG 2.1 Textilipari nagyüzemek fejlődése hazánkban A kiegyezést követő első években csak szórványosan érkezett javaslat textilgyár alapítására, pedig a textiltermékek behozatala egyre növekedett, és az 1880-as években elérte az évi 150 millió forintos szintet. Ennek hazai előállítása mintegy 250.000 textilipari munkásnak adhatott volna kenyeret. Többek között Heltai Ferenc irt tanulmányt a hazai gyáralapitás problémáiról. A nehézségek közül kiemelte a tőkehiányt, a periodikusan ismétlődő piaci válságokban rejlő kockázatot és hangsúlyozta, hogy Magyarországon textilgyár létesítése jóval nagyobb beruházási költséggel jár, mint a nyugati ipari országokban, oly időszakban, mikor számos külföldi textilgyár már amortizálta beruházásait. Ily körülmények között a hiányzó vámvédelmet helyettesítő állami támogatással kellett a tőkéseket arra ösztönözni, hogy Magyarországon textilgyárat létesítsenek. Ezt a célt szolgálták az 1881, 1884, 1889, 1900, 1907 évi iparfejlesztési törvények, amelyek adó- és illetékmentességet, fuvardij kedvezményt, vámvisszatérítést biztosítottak meghatározott időtartamra uj gyáraknak, továbbá az országban még elő nem állitott uj termékek gyártása céljából létesitendő gyárbővitések számára. Ezenkivül sok gyárnak pénzbeli vagy gépsegélyt, ingyen gyártelket is juttattak. Magyar szakemberek, szakmunkások képzésére a kormány megszervezte az iparoktatást, munkásvédelmi célkitűzéssel 1883-ban az iparfelügyelőséget. x Mill, J.: A politikai ökonómia alapelvei. V. kötet, XI. fejezet xx Heltai F.: Az állami beavatkozás határai iparfejlesztésben. Nemzetgazdasági Szemle, 1889. 857. oldal.
