Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)
Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése
Ausztriában, ugy mint a nyugati országokban, a manufaktúrák nemcsak a nagyüzemi termelés előfutárai voltak, hanem a meggazdagodás, a tőkeakkumuláció helyei is. Azokon - a tulajdonosokon kivül - nagymértékben gazdagodtak a közvetitö kereskedők és a hitelt nyújtó bankok is. Ott ezek is résztvettek textilgyárak alapításában. Ezekben a manufakturások szolgáltatták a nagyüzemi tapasztalatot és a szervezési rutint. A magyarországi textilmanufakturák általában nem futották végig ezt a fejlődési utat, mert a bécsi udvar gazdaságpolitikája megakadályozta ezt. A magyar textilmanufakturák e hátrányos helyzetén keveset változtatott a Kossuth által a negyvenes évek elején elinditott Védegylet mozgalom. A Védegylet számos kiadványban a magyar ipar pártolására, hazai iparcikkek vásárlására szólitotta fel a magyar fogyasztó közönséget. A mozgalom tényleg éreztette hatását iparvállalataink és kézműveseink foglalkoztatottságára. A Gyáralapító Társaság elősegítette meglevő üzemek bővitését, kisebb üzemek alapítását, de rövid életű volt és szerény anyagi eszközeivel lényeges gyáripari fejlődést nem hozott. Az 1848/49. évi szabadságharc leverése utáni szomorú önkényuralmi időszak következett, amikor nem került sor uj gyárvállalatok alapítására, sőt a már létező vállalatok nagy része is összezsugorodott vagy megbukott. A bécsi kormányzat alapelvként kimondta, hogy Magyarország a Monarchia főélelmezője és az osztrák örökös tartományok feladata a fogyasztási és termelési javak előállitása. Ezt a helyzetet vámintézkedésekkel, hitelpolitikával, szállítási tarifákkal igyekeztek fenntartani. Ezekkel a gazdasági eszközökkel leszorították a magyar élelmicikkek és ipari nyersanyagok árát, akadályozták nálunk a gyári létesítményekhez szükséges tőke képződését. Beruházási vagy üzemi hitelt csak kivételesen és akkor is súlyos feltételek mellett engedélyeztek magyar vállalkozónak. Tetézte ezeket a nehézségeket a magyar nemesség elzárkózása az ipari és kereskedelmi tevékenységtől, melyet nem tartott rangjához méltónak. Az anyagilag gyenge polgárság fiai nem rendelkeztek sem a
