Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

Hasonló sorsra jutott több nagyobb-kisebb hazai gyapjufeldolgozó üzem, pedig egyesek, mint a Kanitz, Mauthner, Kadisch-féle kb. 100 szövőszékkel rendelkező posztómanufaktura Majkon, Pesten és Rákospalotán racionális munkaszervezéssel nagyszámú munkást foglalkoztatott . A másik hazai textilanyag a hernyóselyem volt, melynek termelését és feldolgozását maga az uralkodóház szorgalmazta. E legfelsőbb támogatás eredményeképp 17 74-ben már 20.000 font selyemgubót szállított Magyarország Bécsnek. A selyemtermelés fejlődésével lépést tartott a selyemgombolyitó és feldolgozó manufaktúrák felállitása. Ezek között a legjelentősebb a Valero István és Tamás által 17 76ban alapitott és 1783-ban Pesten a Terézvárosban felépitett selyemmanufaktura volt. Ebben 4 évi pangás után 104 szövőszéken flórt, 22 szövőszéken pedig selyemszövetet es bársonyt szőttek. A pangás ideje alatt legombolyitott selyem sokáig nem talált vevő- XX re, mig végre Facchini Pal tett ajanlatot annak átvételére es feldolgozására. 17 80-ban Óbudán megkezdte egy patak partján a hatemeletes gyárépület épitését. Az üzem meginditása után kiderült, hogy a patak nem elég bővizű a 6000 orsót forgató hatalmas vizikerék hajtására, másrészt a fonóberendezés gyakran meghibásodott, ami ismételt üzemszünetet okozott. Facchiniék rövidesen tönkrementek. Eredményes munkát végzett a gyár közelében 17 83-ban létesitett selyemfonó-iskola. Az intézet vezetője, Mazzocato Ágoston által szerkesztett selyemgombolyitó gép lényegesen kisebb fáradsággal, jobb selyemfonalat adott, mint az előzőleg használtak. Részben ennek tudható be, hogy az 1784-85-ös hivatalos összeírásban szereplő 17 selyemfeldolgozó üzem közül 8 selyemgombolyitással és cérnázással foglalkozott. A selyemszövő ipar főleg Pesten és Pozsonyban fejlődött, de mind a 150 embert foglalkoztató Valero-gyár, mind a további 8 kisebb üzem gyakori fonalhiánnyal küzdött, mert a kincstár nem volt hajlandó selyemfonalat hitelre adni. Legtöbbje előbb-utóbb - igy a ValeroX Mérei Gyula: idézett mü 94. old. XX Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. kötet. A gyáripar kialakulása az első iparfejlesztési törvényig.