Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)
Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése
Jobb gyap juértékesi tés vágya késztette a Forgách grófokat 176 7-ben a gácsi posztó-manufaktúra létrehozására. A Szepességből fonó- és szövőmestereket telepitettek át Gácsra, ahol különálló házakban két 60 orsós finomfonógépet, szövőgépeket, kikészitőgépeket helyeztek el. 1800-ban a vállalat részvénytársasággá alakult, de termelése csak lassan nőtt, jóllehet 1807-ben mintegy 30 községben kb. 2000 fonóasszonyt foglalkoztatott. Ezidőtájt egyik részvényese külföldön tanulmányozta a posztógyártást. Fonó-, szövő-, festő-, kalló zó- és csinozómestereket, sőt műszaki igazgatót is hozott magával Aachenből, ahol feltalálták a bolyhozógépet és a hengeres szövetnyi rógepet. Egy 1826-bol származó jelentés szerint az üzemben 100-200 ember dolgozott, évi termelése 6000 vég harasz volt. Berendezése 5 finomfonógépből, 20 szövőszékből, 20 nyirógépből és egyéb kikészitőgépből állott. A gácsi posztómanufaktura az 1830-as években saját gyárépületében valóságos gyárüzemmé fejlődött, 20 lóerős gőzgépet állitott fel, a foglalkoztatott létszám 600-700-ra emelkedett. 6 3 év telt el, mig a manufaktúrából 20 szövőszékes posztógyár lett. Ez a lassú fejlődés ékesen szóló bizonyitéka annak, hogy sok akadályt kellett leküzdenie a hazai nyersanyagot feldolgozó gyapjuipari vállalatnak abban az időszakban, amikor Európában már forradalmi lendületű fejlődésben volt az ipar. Rövid életű volt a Mária Krisztina mosonmagyaróvári birtokán 1776ban létesített gyapjufeldolgozó üzem. Ennek 100 szövőszéke volt, melyeken részben az üzemben, részben azon kivül 100-150 szövő dolgozott, amihez télen a környező falvakban kb. 3000 fonóasszony fon ta a fonalat. Évenként 7000 vég közönséges és 500 vég finomposztót, 2000 vég női szövetet, 1200 vég félgyapju szövetet, 300 vég bélésflanellt és 400 vég pokrócot szőttek. Az üzem gyakran hiányt szenXX védett finom fonalban , ami a cseh es morva üzemeknek állandóan rendelkezésére állott. Ezek versenye tönkre is tette a mosonmagyaróvári üzemet. Mérei Gyula: Magyar Iparfejlődés 1790-1848. Bpest, 1951. Közoktatásügyi Kiadóvállalat. 'Mérei Gyula: idézett mü 115. old.
