Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

ta nagyobb termelékenység mellett egyenletesebb, tetszetősebb termékeket, finomabb fonalat, vékonyabb szövetet, anyagmegtakaritást is eredményeztek. A kortársak gyakran nem ismerték el a feltalálók érdemeit, de az utókor annál nagyobb tisztelettel adózik azok emlékének, akik mélyreható elemzéssel, éleslátással, éveken át folytatott fáradhatatlan munkával, kísérletezéssel lerakták a nagyüzemi textilgyártás alapjait. Az elismerés elsősorban azokat illeti meg, akik látnoki szemmel megtalálták a szálasanyagok, illetve a fonalak feldolgozására alkalmas gépi szerszámokat és azok kellő mozgatását biztositó mechanizmusokat. Ezek fejlesztésén igen sok feltaláló dolgozott, ezeknek felsorolása tulmenne e tanulmány keretein. Meg kell elégednünk az alapvetően újszerű találmányok vázlatos áttekintésével. A fonógépek feltalálóinak sorát Leonardo da Vinci nyitotta meg, aki két szárnyas orsóval ellátott fonógépnek szerkezeti rajzát hagyta az utókorra. A XVI. század eleji háborús zavarok megakadályozták e szerkezet megvalósítását, melynek rajza csak a XVIII. században került elő. Ezt az elgondolást hosszú szünet követte, L. Paul és a vele társult J. Wyatt csak 17 38-ban léptek a nyilvánosság elé fonógépükkel. Három angol feltaláló vetette meg a mai fonógépek alapjait: J. Hargreaves /1764/; R. Arkwright /1769-75/ és I. Crompton /1779/. Hargreaves "Jenny" fonógépén a sima fonóorsókat álló alapzatra helyezte és az előfonalakat megfogó csapdát közelitette az orsókhoz a megsodort fonaldarab felcsévélésekor. Arkwright az előfonalat három hengerpárból álló nyujtómüvön át vezette a waterorsóhoz. Crompton megtartotta muleJenny gépén a hengeres nyujtómüvet és az orsókat ki-bemenő kocsira helyezte. Az 1. ábra /1-5/ szemlélteti e fonógépek, valamint az ezekből kifejlesztett szelfaktor és gyürüsfonógép elvi megoldását. A tökéletesített Hargreaves gép a kártolt gyapjúfonásban nyert alkalmazást. Arkwright szerkezete a differenciálhajtás feltalálása után az előfonógépen és a water lenfonógépen valósult meg. A Crompton-féle mule-Jenny gépet R. Roberts-nek sikerült önműködő szelfaktorrá fejleszteni /1825-30/. A szárnyas orsóból alakították ki a gyürüsorsót.