Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

4. textiliparunk fejlődése a második világháború végétol a harma­dik tervidőszak végéig. Tárgyunk e felosztását a négy történelmi időszak jelentősen eltérő gazdasági és politikai viszonyai, valamint a textiltechnológia fej­lődésének különböző üteme teszi indokolttá. 1. HAZAI TEXTILIPARI NAGYÜZEMEK KIALAKULÁSÁNAK KEZDETE A KIEGYE­ ZÉSIG TERJEDŐ" IDŐSZAKBAN 1.1 Textil nagyüzemek kialakulásának előzményei A falusi lakosság saját ruhaszükségletének fedezésére évszázadokon át fonókeréken, illetve rokkán fonta a fonalat és azt háziiparilag előállitott szövőszékeken szőtte szövetté. Ugyanezeket a szerkeze­teket használták a városi kézművesek is, akik segédeket alkalmaztak kis üzemmé bővitett műhelyükben, ahol eladásra termeltek szövete­ket. Ezeket festő, illetve fehéritő, nyiró stb. mesterek készítet­ték ki. Európa nyugati részén már a XII. században, nálunk több mint száz évvel később az egy szakághoz tartozó kézmüiparosok érdekeik védel­mére céhbe tömörültek. Ezek voltak az első textilipari szervezetek, ezeknek belső életét és szakmai tevékenységét céhlevelek szabályoz­ták. Egy vagy több céhmester felügyelt a céhbeliek erkölcsi maga­tartására, munkájára, készítményeik minőségére, az előirt árak be­tartására és irányitotta az inasok szakmai képzését. A céhek kon­zervatív szelleme később akadályozta uj, termelékenyebb gépi megol­dások elterjedését épp azokban az országokban, ahol a feltalálók te­vékenysége a legélénkebb volt, mint pl. Angliában. Ott a túlterme­lés által előidézett árlemorzsolódástól féltek a céhmesterek. Az ál­taluk felbujtogatott.munkanélküliek elől kellett a gyorsvetélő fel­találójának, J. Kaynek Angliából menekülnie és ugyancsak a félreve­zetett tömeg gyújtotta fel J. Hargreaves Jenny fonógépeit. Az ilyen géprombolások persze nem fojtották el a feltalálók kutató hajlamát. A kutatók általában szegény emberek voltak, de mindig ta­láltak tőkés társat, legtöbbször élelmes manufakturásban, aki nagy különprofit reményében vállalta az újszerű gépi munka bevezetésével járó kockázatot.

Next

/
Thumbnails
Contents