Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Endrei Walter a történelemtudományok kandidátusa: Mesterségünk dicsérete

Nem szégyenli a vetéllőt? Semmi baj! Tán összefűzi, Amit a sors egybe nem szőtt: Csakhogy aztán, Majd ha ember kell a gátra, Gépi-gyáván Ne maradjon senki hátra. Az ipari forradalom Európa országaiban példa nélkül álló társadalmi változásokat, súlyos válságokat okozott. A gyári munkásosztály keletkezése egyben a céhes és paraszti kézművesség teljes elnyomorodásával járt és a kor Írástudói a szenvedők mellé álltak. Angliában Byron és Dickens vádló Írásai közismertek, aligha tételeznok azonban fel, hogy Benjamin Disraeli, fenti vers keletkezésével egyidöben, egy takács példáján irta le ezt a folyamatot. A későbbi Lord Beaconsfield angol miniszterelnök ebben a korai irodalmár periódusában "Sybill avagy a Két Nemzet" cimü regényében ezeket olvashatjuk : Munkára születtem, és szívesen dolgoztam. Szerettem a szövőszékem, az is szeretett engem. Azzal szereztem szülőfalumban egy kerttel körülvett házat, s a szövőszék nem féltékenykedett, hogy magányos óráimat a kertnek adtam. Mind a kettőre volt időm. Neki köszönhetem, hogy feleségem lett az a lány, akit mindig szerettem, hogy békében gyülekeztek gyermekeim tűzhelyem köré. Elégedett voltam, nem vágytam más sorsra. Nem a csapások késztetnek arra, hogy szeretettel gondoljak vissza a múltra. És miért jutottam ide? Mért jutottam ide, s velem együtt őfelségének hatszázezer becsületes, hűséges és szorgalmas hive? Mért jutottunk ide sokéves küszködés után, miért sülylyedünk egyre lejjebb, mért űztek el bennünket ártatlan és boldog otthœunkbo 1, szeretett vidéki házunkból? Először komor, zárt városokba kerültünk, s fokozatosan leszorultunk a pincébe és odúkba, melyekből hiányzik minden, ami a puszta léthez szükséges; először az élet szerény kellékei fogytak el, azután már a ruházat s végül az élelem. A Kapitalista rabszolgát talált, mely helyettesíti az emberi munkát és találékonyságot; ma már legjobb esetben felügyelünk a gépre, de még ez a foglalatosság is kicsúszik a kezünkből az asszony és a gyerek kezébe... /Randé J. után/ Ám a kontinensen is akadt szószólója a társadalmi igazságtalanságoknak. És a textilipari állapotoknak különösen sok költő köszönheti felháborodott alkotásának keletkezését.