Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Endrei Walter a történelemtudományok kandidátusa: Mesterségünk dicsérete

A hengerek közt sikló gyapjúra Mit lassú forgás visz onnan tovább. Majd gyorsan pergő orsók sodrának Egyenletes fonallá végül is. /Fekete I. forditása/ Tán még egy szerző akad, - aki - bár prózában - ehhez hasonlítható elragadtatással üdvözöl egy találmányt. A. Ure "A gyárak filozófia ja" c. munkájában a szelfaktor kétségkívül zseniális feltalálóját csaknem nyolcvan esztendővel később Prométheuszhoz hasonlítja /Az első kiadás 367. oldalán/: "Mr. Roberts termékeny géniuszát fonóautomata szerkesztésének szentelte ... /a kúpos csévélés feladatának/ gordiuszi csomóját neki kellett feloldania és ... gépet szerkesztett, mely magában hordozta a gyakorlott munkás gondolatait, érzéseit és tapintatát, mely már korai állapotában egy uj szabályozó elvet mutatott be, készen arra, hogy érett kivitelében pótolja a képzett fonó tevékenységét. Ily módon a Vasember, ahogyan kezelői nevezik, Minerva kérésére /mármint a gyárosok rendelésére/ kikerült modern Prométheuszunk keze alól..." Hazánkban nagy késéssel bontakozott ki az iparosítás szükségességének érzete. Széchenyi és Kossuth egyetlen közös támogatását élvező mozgalom, az Iparegylet esélyei még a derülátók számára is kéteseknek tűntek. Ezek közé tartozik maga Vörösmarty Mihály is. "Mit csinálunk?" cimü versében /1845/ találó szatirikus éllel jellemzi az útkeresés éveit; egymásután veti fel a kérdéseket: Majd: Mit csinálnak Magyarhonban? Esznek, isznak, álmodoznak. Semmi baj sincs? semmi gondrém Hegy az álmok megszakadnak? Esznek, isznak s tán dolgoznak? Félig-meddig; mert nem tudják Másnak lesz-e vagy magoknak. De végülis rátér a lényegre a 6. versszakban: Szőnek, fonnak és akarnak Tán vakarnak? Semmi tréfa! Posztó is kell a magyarnak. Hát takács-e a magyar nép?